Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Szabó János Győző: Adatok Dobó István élettörténetéhez
258 Sztáray I. 320. sz. I., 280. sz., I. 265. sz., I. 224. sz., II. 22. sz., II. 33. sz., II. 40. sz., II. 76. sz. 259 Belényesy, NÉ 38 (1956) 53. 260 Szabadfalvi i. m. 314-315., 329. 261 Fényes E., Magyarország leírása II. Pest 1847, 313 — 315. 262 Sztáray II. 522-530. 263 Csipes, 28-29. 264 A Dl. 32383 5. lapján Bező Bezenow alakban található. A falunév után közvetlenül beszakadás (ahol a birtokos neve szerepel), majd az adózó porták száma (20) mellett követlenül újabb leszakadás, s így nem tudni, hogy a második X-után milyen jel következett. 205 Sztáray I. 320. sz. 2fili A Dl. 32383 sz. lajstromban Korschwa alakban szerepelt Karcsva Poruba és Kereszt között. Csicser (Chycher) Rebrin és Csábrád között található. A Csicseriek terveiről Csánki Dezső is említést tett (Csánki, I. 389.). A várépítési engedély kelte 1425 (Hoki. 327. sz.) 267 Dl. 71941. 268 Zichy IX. 395-396. 269 Fügedi, 106. 270 Pesty Frigyes Brankovics György rácz despota birtokviszonyai Magyarországban, (Értekezések a történelmi tudományok köréből, szerk. Fraknói Vilmos, VI. 9. sz., Budapest 1877) 32. 271 1440-ben Pálóczi László Csomonyát és Ardót zálogba adta Várdai Miklósnak (Zichy IX. 3.) Hogy mikor váltotta vissza, nem tudjuk. Feltehetőleg ezután próbálták a ruszkai Dobók Ignécet és Csomonyát visszavenni. Lehoczky Tivadar szerint Csomonya falu 1440 után „előbb a ruszkai Dobó családnak, majd a Palóciaknak adatott" (Lehocky, III. 309.). Mindenesetre 1444 április 24-én nyújtottak be Dobóék tiltakozást Ragyás Imre megbízottjuk útján a jászói konventnél, az akkor már újra Bereg megyébe sorolt Ignéc és Csomonya elfoglalása ellen: Dl. 71968. 272 Fügedi, 2., 119. 273 Zichy IX. 226-227. 274 Zichy X. 41. sz. 275 Hunyadi János Brankovics despota birtokainak a megszállásáról lásd: Pesty i. m. 29—42. Ebből kiderül, hogy Hunyadinak másfél évtized kellett, míg a despota birtokainak nagy részét saját tulajdonába vette. — Hunyadinak Giskrával szemben tanúsított magatartására élesen rávilágít V. László anyjának, Erzsébet királynénak a levele (Bártfai oklevéltár I. 369. sz.) 270 Palóci László ragyogó hintapolitikus volt, aki mint országbíró és a királyi tanács tagja szolgálni tudta a legellentétesebb beállítottságú uralkodókat: Albertet, I. Ulászlót, V. Lászlót és Mátyás királyt. 277 A Tapoly folyó völgye volt egy ideig a befolyási övezet határa. Fent a folyó jobbpartjátói nem messze fekvő Gálszécset birtokba vették a husziták, délebbre pedig Céke várát foglalták el. 278 Tóth-Szabó Pál, A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon, Bpest 1917,281. 279 TT> 190]í 66 28Ü TT ]901) 226-227. 281 TT. 1901, 561. 282 Tóth-Szabó i. m. 218., 249., 282—282. - Eleinte Csicseri Zsigmond nem nagyon bízhatott újsüttetű barátaiban; 1446-ban minden értékes ingóságát Csap faluba szállította, miként a Pányi család is az értékeit a nagymihályi várba vitte. (Farkasfalvi, 101 — 102.) 283 Farkasfalvi, 106. 284 Wertner M., Turul 4(1902) 192. - Sz. 5 (1871) 623. - 1462-ben Upor Lászlóval együtt volt Dobó Domokos alispán. Nyilván nem sejthette, hogy Upor leánya, Borbála, kisebbik fiának a nászasszonya lesz. 285 Farkasfalvi, 106. 286 Ez kiderül egy 1476. évi oklevélből: Dl 17783. 287 Ezért vesztette el 1453-ban Csomonyát (Lehoczky III. 202.) és másfél évre rá leváltották a lovászmesteri tisztségből is (Fügedi, 123). 288 Lehoczky, III. 309. 289 Csánki, I. 423., 495. 290 Lehoczky, III. 237. — Hetei Veronika és a dobronyi plébános, Hetei János közötti rokonsági (testvéri) kapcsolatot főleg későbbi oklevelek bizonyítják: pl. 1524-ből Dl 23963. 291 Erre az alábbi oklevél enged következtetni 1462-ből: Dl 71997. Kallói János felesége és Dobó Domokos felesége elvesztették a Szatmár megyei Malithen és Germath (Fehérgyarmat) birtokaikra vonatkozó okleveleiket és Mátyás király kéri a leleszi konventet, hogy másolatban adják ki nekik. Ez meg is történt. 52
