Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

F. Ludányi Gabriella: Az egri Liceumi múzeum és képtár megalakulása

F. Ludányi Gabriella: AZ EGRI LÍCEUMI MÚZEUM ÉS KÉPTÁR MEGALAKULÁSA Dolgozatunk célja, hogy az egri múzeum közvetlen elődjének, az egri érseki líceum múzeumának alapítási körülményeit és kialakulását tisztázza, valamint az egyes tárgyak eredetéhez adatokat szolgáltasson. A nemzeti fellendülés idején a reformkor mecénása, Pyrker János László érsek terveiben az egri székesegyház építtetése, a rajziskola felállítása (1828) mellett szerepelt az egri képtár megalapítása is. Velencei patriarcha korában jelentős része volt az itáliai művészeti életben, több európai művészeti akadémia tiszteletbeli tagjává választotta, Canovához barátság fűzte, melynek emléke egy kis Keresztelő Szt. János szobor.

1 Nagyrészt itáliai tartózkodása alatt gyűjtötte 192 darabból álló, remekműveket tartalmazó képgyűjteményét. Pyrker Egert művészeti központtá kívánta fejleszteni. Képtára elhelyezésére az érseki palota déli szárnyán húzatott emeletet, de amikor a város az épülettel kapcsolatban kicsinyes módon perbe fogta, megváltoztatta eredeti elképzelését. A képtárat teljes egészében a felépítendő Nemzeti Múzeumnak adományozta. Az 1832/36-os országgyűlés iktatta törvénybe a Nemzeti Múzeum fölépítését és Pyrker adományát. A gyűjteményt 1845-ben szállították Pestre. A Pyrkergyűjtemény mindmáig a Szépművészeti Múzeum egyik legértékesebb gyűjtemény-alapját képezi.

2 Miután meghiúsult az első egri képtár terv, sokáig nem akadt a vállalkozásnak folytatója. A XIX. század második felében felébredt a nemzeti történelem iránti érdeklődés, mint arra a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága 1868-as közgyűlésén Ipolyi Arnold egri székesegyházi kanonok s apát elhangzott üdvözlő szavait hozhatjuk példának:,,... A régiségtudományt ma már nem űzzük üres szenvedélyből, tárgyait nem mint furcsaságokat és curiosumokat, nem mint raritásokat gyűjtjük, az ősnépmaradványokból nem képtelen meséket és regéket olvasunk ki, hanem az emberi művelődésnek eszközeit és folytonosságának ismeretét találjuk bennök, az elsárgult pergamenek redőibül nem többé privilégiumokat, kiváltságokat, de az emberi szellem fejlődésének eddig ott nem sejtett mozzanatai ismeretét hozzuk elő."

3 Ugyanezen egri közgyűlésen a régészeti szekció augusztus 5-én tartott ülésének határozatai a magyar műemlékvédelem első lépései.

4 Valószínűleg e társulat, valamint Henszlmann 1868-as egri várbeli ásatásai adták a kezdő indítékot arra, hogy Bartakovics Béla egri érsek a múzeum alapítását elhatározza. Ugyanakkor emlékeznünk kell Pyrker képtár terveire, ennek a vállalkozásnak emléke is inspirálhatta Bartakovicsot. Ebben az időben egyébként már más vidéki városaink is foglalkoztak a múzeumalapítás tervével, többek közt Temesvár, Kassa, Nagyvárad. Az 1868-as várbeli ásatás ha szolgáltatott is muzeális anyagot, ez tudtunkkal a későbbi líceumi múzeumba nem került, de már 1871-ben folyt a muzeális tárgyak gyűjtése, mint arról az Eger című újság 1871. októberi száma értesít. ,,Nagy Albin úr, városunk minden 5 Az Egri Múzeum Évkönyve 65