Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Bakó Ferenc: Beszámoló a Heves megyei múzeumi hálózat munkájáról 1971-ben
Bakó Ferenc BESZÁMOLÓ A HEVES MEGYEI MÚZEUMI HÁLÓZAT MUNKÁJÁRÓL 197I-BEN A megyei múzeumi hálózat az egri Dobó István Vármúzeum, mint szervezeti központ irányításával a közvetlen felügyeleti szerv, Heves megye Tanácsa ötéves munkatervének és a Magyar Tudományos Akadémia középtávú tudományos tervének 197l-re megszabott feladatait teljesítette. A munka alapvető célkitűzései, mint a korábbi években is, a tudományos gyűjtő, megőrző, feldolgozó munka és a múzeumi anyag, ismeretek bemutatását célzó közművelődési tevékenység volt. A megyei hálózat szerkezetében az előbbi esztendőhöz viszonyítva változásról, fejlesztésről számolhatunk be. 1971-ben Heves megyében továbbra is három múzeum működött, a hálózat székhelyeként az Egri Dobó István Vármúzeum, a gyöngyösi Mátra Múzeum és a Hatvani Múzeum. Ezek az intézmények gyakorolták a múzeumok mindhárom funkcióját, a gyűjtést, a feldolgozást és a bemutatást. A szervezet többi egysége csak bemutató jellegű kiállítóhely volt: Hevesen a helytörténeti kiállítás, Kisnánán a vár romterületén történeti kiállítás, Párádon népi műemlék épületben néprajzi enteriőr kiállítás, Verpeléten ipari műemlék épületben enteriőr kisipari kiállítás és Tarnamérán az általános iskolában régészeti kiállítás. Ez a hálózat 1971-ben két újabb egységgel gazdagodott, egy kiállítóhelyünket pedig néprajzi bemutatással egészítettük ki. Mikófalván a korábban már megvásárolt kisnemesi parasztházat tatarozva, annak egy részét enteriőrszerűen rendeztük be — konyha, lakószoba, kovácsműhely — , egy helyiségében pedig múzeumi vitrinekben népművészeti tárgyakat — textilt, fafaragást — állítottunk ki. Bélapátfalván az erdőgazdaságtól átvett és a XIII. századi ciszter apátsági templom mellett álló lakóházat állíttattuk helyre és ebben múzeumi kiállítást rendeztünk. A téma az apátsági templom és kolostor romok története, illetve a XIX. század nagy részében itt működő bélapátfalvi kőedénygyár története, legjellemzőbb termékeinek bemutatása volt. Ezzel megoldottuk a településtől távolabb eső román stílusú templom és konzervált kolostorfalak rendszeres bemutatásának eddig vajúdó kérdését is, a terület és a kiállítás gondozásával ugyanis múzeumi őrt bíztunk meg. Kisnánán a vár romterülete előtt, a bejárat biztosítása végett korábban megvettünk egy kb. 1900-ban épült parasztházat, amit a tervév folyamán részlegesen rekonstruáltunk — a tetőszék, a véghomlokzat és az ablakok kő kereteinek visszaállításával. A ház három helyiségében a falu szlovák eredetű lakosságának a századforduló lakáskultúrájához igazodó enteriőröket helyeztünk el. Végül, de nem utolsó sorban az egri várban, az Országos Műemléki Felügyelőség által helyreállított, konzervált újabb romterület átadásáról számolhatunk be. A XII. századi román és a XV. századi késő-gótikus székesegyház maradványokat augusztus 20-án adtuk a várat meglátogató nagyszámú közönség rendelkezésére. A Heves megyei múzeumok az 1971. évi feladatokat összesen 12 főfoglalkozású és 6 részfoglalkozású tudományos műszaki dolgozóval oldották meg. A kutatók múzeum szerinti megoszlása a következő volt. Egerben: három régész (Szabó János Győző, Kovács Béla, dr. Nagy Árpád), két néprajzos (Bakó Ferenc, Schwalm Edit), egy irodalomtörténész (dr. Korompai János), egy természettudományos kutató (Rozsnyói Márton), egy művészet.5
