Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Szabó János Győző: Adatok Dobó István élettörténetéhez

44 A. 2. 173. 45 A. 2. 189. 46 Györffy, 524. 47 Harkavize (oklevélben Haravisa, Harhavisa) es Radies elpusztult falvak. Harkavize falu pontos helyét a Gálocs és Doboruszka között emelkedő „Harkadomb" jelzi (Ungvár 4568. 1894, részben helyesbítve 1914 IV. 29.) Radicspuszta Budaháza és Bátfa között található (Csánki I. 397.). — A birtokterület nagysága alapjául a Helységnévtár 1892 évi kiadásának az adatai szolgáltak (szerk. Keleti Károly). Az így kapott megközelítő jellegű számadat a minimumot jelzi. 48 H. 7. 382. — A primogenitura kevezményeit nélkülöző középkori magyar jogrendszert Werbőczy István Hármaskönyve részletesen kifejti. (1. rész 40 — 47 c. (Bpest 1894) 78 — 86.) 49 д 2. 173. 50 1326: Do'brova (A. 3. 258-59.). 1327: Palóc (A. 3. 335-36.) 51 Ortvay i. h. 52 Pányok a XV. században visszakerült a rokonságba, a Palóciaké (Csánki I. 215.) ill. felerészben a Ruszkaiaké. (Dl. 71928.). Velcsenetelek, más néven Tuzsa a Bárcai családé lett, akiknek ősei az Árpád-korban birtokolták (Csánki. I. 222. — Györffy, 152.). Géres, Semjén, Reese 1403-ban visszakerült a rokonságba, a Palóciaké. (Zs. II. 2715. sz. — Csánki I. 377.). 53 Pl. a Budához közeli Békásmegyerben 1 sessio záloga a XV. század elején 14 ft (Zs. II. 3242. sz.), a Fejér megyei Kelemezben 3 sessio záloga 32 ft (Zs. I. 3069. sz.) Gömörben 3 sessio záloga 40 ft (Zs. I. 3394. sz.). Sztárán 1379-ben (tehát lényegében e korban) 10 sessio záloga 40 ft volt (Sztáray I. 449.) 54 Sztáray I. 417-420. 55 Mon. Vat. I. 326 — 27. — A helynevek olvasata: Ortvay T., Magyarország egyházi földleírása I. (Bpest 1891) 185 — 86. „Curcira" szerintünk Karcsvát és nem Szeretvát jelenti, mint Ortvay írta. i5a A XIX. sz. végén Dobronynak 7028 kh földje volt, Ruszkának csak 2099 kh. A középkor óta itt a határok alig változtak. i5& Az egy telekhez tartozó föld nagyságának különbözőségéről, a jobbágyirtványok és szőlők csaknem feudális birtokjogáról írt: Maksay, 302. 56 Nagymihály 1374 évi adata: Sztáray I. 417., 419. Megjegyezzük, hogy 1290-ben a Nagymihályiak ősei Tibát 300 márkáért vásárolták meg (Sztáray I. 34.). De ez a hihetetlen nagy összeg több falura való birtokterület ára. Az alábbi települések jelentkeznek e területen: Vajnatina-Tiba, Egyházastiba, Molnustiba, Alsótiba, Felsőtiba, Vásárostiba. VajnatinaTibán 1374-ben 27 lakott beltelket számoltak össze (Sztáray I. 418.). i6a Lehetséges, hogy az 1325 évi birtokmegosztáskor a közös müvelésben maradt birtokok egyegy nemesi ház meglétére utalnak; Ruszkán (ezzel egy tagban állt a közösben maradt Harkavize), Dómokon és Pányokon. Hogy Ruszkán már a XIV. sz. elején is kőtemplom állhatott, arra talán az egy nemzedékkel későbbi adat világíthat rá, amely szerint 1344-ben az ruszkai egyház rektora (plébánosa) ungi alesperes volt. (Sztáray I. 41 —43.) 57 A. 2. 603. 58 Bátor Jánosnak is volt egy Miklós nevű fia és Pánki Dobónak is. 59 A. 3. 550-52. - Pánki Dobónál: A. 1. 636. 60 Azáltal, hogy Dobó Miklós 1339-ben alperesként személyesen jelent meg, törvényes korához nem férhet kétség (Holub, 58.). Két kisebbik testvérét ekkor a leleszi konvent megbízólevelével egy másik Miklós fia Éliás képviselte. Dobó Miklós már 1335 ápr. 30-án is személyesen megjelenhetett a bíróságnál és két testvérén kívül Bátor Jánost is képviselte (A. 3. 159.) Tehát Dobó Miklós ekkor is már törvényes korú volt. A kérdés jogi szempontból azért érdemel figyelmet, mivel 1334 május 16-án, mint láttuk (A. 3. 74.) Pánki Dobó egyik fia sem töltötte be a 14. életévét, a bíróság 7 éves perhalasztása azt sejteti, hogy 1334-ben a legkisebbik fiú 7 éves volt csupán. Az kizárt dolog, hogy Dobó Balázs és Jakab 1335 ápr. 30-án elérte a törvényes kort (ikrek esetében is lehetetlenség) Az 1335 évi oklevél „procurators littem" kifejezése itt nem ügyvédvalló levélre, hanem meghatalmazó levélre fordítandó. Tehát a kiskorú gyermekek képviselőjének is volt szüksége megbízólevélre, ellentétben az eddigi szakirodalom megállapításaival (Hajnik, 175. — Holub, 60.) Másrészt az is következik a fentiekből, hogy a kiskorú gyermekek képviselője nem feltétlenül a gyámjuk volt a bíróságnál. Az ellentmondásokat bizonyos mértékig feloldaná, ha a prokurátori levelek alatt ebben az esetben gyámsági igazolás és korlevél lenne értendő és Dobó Miklós, mint testvéreinek gyámja lépett volna fel. Ez azonban már azért is teljesen valószínűtlen, mivelhogy Jakabnak és Balázsnak három éven belül három különböző gyámja (Éliás, Bátor János, Dobó Miklós) nem lehetett. 61 A. 6.211-12. 43