Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Szabó János Győző: Adatok Dobó István élettörténetéhez

anyag nem maradt fenn. A XV-XVI. századi nagybirtokosságunk körében egyre több adattal kimutatható késői házasságok azonban az ilyen szélsőséges fel tételezés jogosságát kisebbítik.

359 Még kézenfekvőbb ellenérv a ruszkai Dobók késői házassági szokásának családtörténeti ismeretanyaga. Későn nősült (40 év felett) Dobó István édesapja, nagyapja, sőt, szépapja (Pánki Dobó) is. A családi tradíció hatóerejét a ma embere hajlamos alábecsülni. Dobó István őseinek genealógiája, a családtörténetnek Ung, Bereg és Zemplén megyék történeti keretébe illesztése és a családi hagyományok körvonalazása mind Dobó István alakjához, tetteinek megértéséhez kívántak támpontul szolgálni. Ez az 1972. évben készült dolgozat egyúttal tisztelgés is Dobó István emlékének halála 400. évfordulóján. Messziről közeledtünk Dobó István személyéhez. De látnunk kellett, hogy a régebbi szakirodalom, és különösképpen a mai nem érdeklődött a környezet iránt, amelybe Dobó István született, családi tradíciókról pedig szót sem ejtett. Pedig a feudális társadalomban valakit bemutatni, megítélni a környezetének és a családi előzményeknek a kutatása nélkül idegen a marxista szemlélettől is. Dolgozatunk e visszásság megszüntetéséhez csak kezdeti kísérlet. A további tanulmányaink is csak építőkövek lehetnek ahhoz a monográfiához, amely méltó lesz Dobó István életéhez, a XVI. századi Magyarország nagy egyéniségéhez. Szomorúan konstatáljuk, hogy jelenleg is időszerűek Botka Tivadarnak több, mint száz éve, 1860-ban írt sorai:

360 „.. .És történetíróink az egri hős szent porainak nagy és régi adóssággal még mindig tartoznak... De hinni akarjuk, hinni kell, hogy akad Dobónak is Hatvanija, mint Martinuzzinak is akadott."

361 JEGYZETEK 1 Reg. Árp. 1859. sz. - Györffy, 128. 2 Nagy Iván, 3., 328.- Csorna J., Turul 6 (1888) 126. 3 Csergheo G., Csorna J., Der Adel von Ungarn. Siebmacher Wappenkunde IV. (Nürnberg 1894)477. 4 Győrffy, 44. 5 W. 8. 66. - Kubinyi I. 41. fi A szakirodalom az 1290. évre jelzi Jakab comes ungi ispánságát, Wertner Mór megállapítása nyomán. (Wertner, Turul 20 (1902) 191.- TT. 1898, 116. - ТТ. 1905, 169.) Wertner Fejér György oklevélkiadására támaszkodott (F. V/3. 503.). Az oklevélben ez áll: Jacobo de Pank comiti videlicet de Ungh. A leleszi konventnek ez az 1290-ben kelt okirata lényegében nem mond többet Jakab ispáni tisztségéről, mint a többi Jakabra vonatkozó okmány 1263 — 1313 között. Sőt, Jakabot éppen 1290-ben váltották le, talán másodszor (ha még ez évben főispán volt). Ugyanis Aba Amadé nádor Ung megye összes királyi birtokait és ezekkel együtt természetesen a főispáni tisztséget éppen 1290-ben kapta adományul. (W. 12. 496—98.). Az ungi várjobbágyok már 1290 nyarán Tibát Amadé ungi főispán egyetértésével adták el (Sztáray 1. 35.). Ha ragaszkodunk Wertner megállapításához, akkor Pánki Jakab mindössze egyszer, s 5 hónapig volt főispán. 7 W. 12. 169-71. 8 W. 12. 172. - W. 12. 184-85. 9 Hacsak Magna Chepel és Chepel nem azonos falvak. Két Csepelyről azonban nincs tudomásunk. 10 W. 10. 298-99. 11 A. 1. 48. 41