Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Németi Gábor: A Magyarországi Szocialista Munkáspárt hatvani szervezete

Németi Gábor A MAGYARORSZÁGI SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT HATVANI SZERVEZETE A külföldi beavatkozás, valamint a belső ellenforradalmi felkelések oroszországi kudarca után az imperialista nagyhatalmak vezetőinek szembe kellett nézni azzal a ténnyel, hogy azonnali fegyveres támadással nem képesek megsemmisíteni a világ első munkásállamát. Nem maradt számukra más lehetőség, mint előkészíteni egy olyan helyzetet, amelyben ismét próbára tehetik a szovjetállam életképességét. Ennek érdekében elsősorban a Szovjetunió legteljesebb elszigetelésére törekedtek, ezért siettették megszilárdítani a kelet-európai kis országokban a fasiszta-félfasiszta rendszereket. A Magyar Tanácsköztársaság megdöntése után hatalomra került ellenforradalmi rendszer urainak alapvető érdeke természetesen teljesen megegyezett a tőkés nagyhatalmakéval. Ezért törekedtek a legrövidebb idő alatt a legotrombább eszközökkel is felszámolni a magyar szocialista forradalom maradványait, minél hamarabb készen akartak állni a szovjetellenes támadásra, hiszen tudván-tudták, amíg létezik a munkásállam Oroszországban, addig egy percig sem érezhetik magukat biztonságban, a Szovjetunió puszta létezése ösztönzi a magyar munkásokat és parasztokat is a tőkés rend megdöntésére. Noha az európai tőkés nagyhatalmak vezető körei szívből egyetértettek a Magyarországon folyó ellenforradalmi irtóháborúval, kénytelenek voltak mérsékletre inteni Horthyékat. A saját országaik munkásai, a kispolgárság munkásokkal rokonszenvező sokasága, de a burzsoázia demokratikusan gondolkodó számottevő tényezői is követelték kormányaiktól a Magyarországon folyó fehér terror felszámolását. Ezért váltották fel Horthyék a leplezetlen diktatúrát egy „törvényesített" terrorral, így öltöztették a fasiszta rendszert parlamentális lepelbe a húszas évek konszolidációs időszakában. A magyar dolgozók érdekei természetesen homlokegyenest ellenkezőek voltak. A legkisebb lehetőséget is kihasználva védelmezniök kellett a korábban kivívott jogaikat, fel kellett készülni az újabb szocialista forradalomra, minden módon akadályozni kellett Horthyékat abban, hogy kezet emelhessenek a nemzetközi munkásosztály forradalmi mozgalmának legfőbb támaszára: a Szovjetunióra. A magyar munkásosztály fő feladata a stabilizáció időszakában megvédeni az újjáalakult szervezeteiket, ezeket a forradalmi mozgalom eszközeivé tenni, küzdeni a demokratikus jogokért, előkészíteni az ellenforradalmi rendszer megdöntését, védelmezni a Szovjetuniót a rágalmak ellen, küzdeni a diplomáciai elismerésért, harcolni a szovjetellenes háború előkészítése ellen. Az uralkodó körök szovjetellenes propagandája elleni harcon kívül nevelni kellett a dolgozó tömeget a szomszédos népek iránti barátságra, szembefordulva az irredenta, soviniszta uszítással. Az 1920-as évek derekán tovább növekedett azoknak a dolgozóknak a száma, akik elégedetlenek voltak az ellenforradalmi rendszerrel. Most már nemcsak azok a munkások elégedetlenkedtek, akikre a Tanácsköztársaság megdöntése után lesújtott a fehér terror, hanem azok is, akik kezdetben közömbösek voltak a rendszerváltozás iránt vagy éppen 365