Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Korompai János: Gárdonyi titkosírásos feljegyzéseinek tartalma

A feljegyzések jellegének további megismertetésére idézzük a 97. lapon Rest címszó alatt található szöveget: „Rest. (Erőtlen, fáradt 99. Nyugalom 34. Alvás 7.) Szinonimái: lusta, lomha, lassantapints, renyhe, rohoda, dologtalan, andalgó, henye, here, kapakerülő, tunya, lahaj, ingyenélő, lanyha, tétlen, tohonya, sutbanülő, felhővizsgáló, csigavér. Testileg: aluszékony, szuszimuszi, szuszka, petyhüdt. Magaviselete : díványoz, vasárnapol, elpillezi az időt, elmellékeli a dogot, halogat, holnapos, lebzsel, sétál, henyerész, elásítozik, elálmodozik, elsóhajtozik, lógatja a lábát, összehever, hasal, nyújtózik, elpipázza az időt, vagy elsemmizi, abbahagy, félbehagy. Munkába kezd: nekiünyölődik, nekisavanyodik, nekifohászkodik, fanyalodik, nekifuj. Hogyan dolgozik: kesedelmezik, késlekedik, késleltet, köpdösi a tenyerét, szuszog piszmog, ingujj, lassúdik, félbehagy, mulaszt, hátramarad, elmarados, leül, lefekszik, pipa, üldögél, késedelmes, lassú, tessék-lássék, tél-túl. Beszéde: majd ráérek, nehéz, maradjon holnapra. Bajai: unatkozik, ösztökélik, ráég. Rosszul csinálja: ,,leöregelem a sarat a kerékről" össze-visszál, tákol, férc. Közmondások : Restnek minden nap ünnep. Szólítások: csinálj valamit mondatlan is, te! Jelzői: szunnyadozó (restség). Képtár: ágy, dívány, gyep, ablakpárna, búzaféreg, penész, hálóköntös. ,,Az Ave Máriát mihelyen elmondja, az kemencére ül, nincsen semmi gondja, ott az két nagyságos lábát lógatja." ,,Úgy, akár mintha temetésre menne." A kötetben előforduló hivatkozásokból kitűnik, hogy Gárdonyi munkája során régi íróinktól (Bornemissza Péter, Faludi Ferenc, Gvadányi József, Gyöngyösi István, Édes Gergely, Károli Gáspár, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós), kortárs nyelvészek (Pora Ferenc, Viski Károly) műveiből, kódexekből (Érdy, Debreceni, Veszprémi), idegen klasszikusokból (B. Cellini, Maupassant, Victor Hugo), népdalokból, kurucdalokból és közmondásokból is merített. Egyiptomi szeletek Tulajdonképpen még tisztázatlan, hogyan használta Gárdonyi a fia ingóságai közül előkerült 1007 kartoncsíkot. A kétségtelenül átvitt értelmű „egyiptomi szelet" elnevezésre is a további feldolgozás során kell magyarázatot találnunk. Megemlítjük, hogy a titkosírásos feljegyzések más csoportjában gyakran találunk utalást Egyiptomra: ,,Menj Egyiptomba", „Segít Egyiptom", stb. Egyiptom alatt valószínűleg a szeletek összessége értendő, Egyiptomba menni pedig a szeletek használatát jelenti. Az általában 100 mm hosszú és 5—10 mm széles, tartós használatra alkalmas fehér színű kartonból Gárdonyi által készített és egymás alatt levő szavakkal teleírt szeletrendszer tartalma alapján a szinonímagyűjtemény kiegészítése, korábbi vagy újabb formája lehetne, de ennek ellentmond, hogy a szeleteken olvasható szavak nem rokonértelműek, hanem szófajtánként vannak csoportosítva. A hagyatékban találunk huszonnyolc olyan kartondarabot, amelyekből az író szeleteket kezdett készíteni: vékony ceruzavonalakkal hasábokra osztotta, sőt egyiket másikat már titkosírásos szavakkal tele is írta. E papírdarabok közül kilenc eredetileg meghívó, amelyek szövegében 1910. január 29. és 1918. február 20. közötti keltezések vannak. Ismerve Gárdonyi nagy papírszükségletét feltételezhetjük, hogy a félretett tisztahátú meghívókartonrészek nem hevertek évekig, tehát keltezésük nagyjából eligazíthat a cédulákon lévő rejtjeles szövegek keletkezését illetően is. A szeletek megoszlása a rajtuk levő szócsoportok szerint: 357