Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Korompai János: Gárdonyi titkosírásos feljegyzéseinek tartalma

„Amit nem szívbe mártott tollal írtam, az az ocsúja a termésemnek! Nincs ihlet — nincs rez gés." „Vén írónak azért silány a munkája, mert már nem ihletből munkál, hanem kipróbált kaptafákkal Г „Az elbeszélő mű képlete éppúgy szeizmográfikus, mint a hegedűjátéké: rezgő, fel-felemelkedő vonalak." Mesterkönyv Fekete papírfedelű, bordó vászongerincű, gyárilag készült 16,5x20,5 cm-es füzetFiumei vízjellel ellátott, vonalazatlan fehér belső lapjait Gárdonyi 1-től 112-ig oldalszámozással látta el úgy, hogy csak a páros oldalszámokat írta fel a jobb sarokba. A 34. és 60., valamint a 76. és 102. oldalak között tizenkét lap hiányzik. Valószínű, hogy ezek a lapok üresek voltak, csak a bal felső sarokban levő címszavakkal készítette elő használatra az író. A füzet 48 gépelt oldal szövege Gárdonyi életének utolsó évében keletkezett. Erre mutat a benne előforduló, egymáshoz közel eső három keltezés: 1922. február 5., március 31. és május 19., továbbá az egész füzet egyöntetű írásmódja. Az írás külseje és a feljegyzések tartalma arra utal, hogy a mesterkönyv az előbbi fejezetben leírt mesterfüzetek összesítése, és így a titkosírás használatának érdekes példája. A mesterfüzetek és a mesterkönyv közötti összefüggésre mutat az V. számú mesterfüzet 89 — 90 lapján olvasható következő bejegyzés: „írd meg ennek a könyvnek a kivonatát, amely csak annyi mondat, ahány a lap itten, vagyis minden lapról a fő mondatot." Lehetséges, hogy e kivonat elkészítésének első lépéseként írta meg Gárdonyi ezt a mesterkönyvet. Ez azonban még nem az idézet szerinti végleges kivonat, hiszen az általunk ismert három mesterfüzet 413 gépelt oldalnyi anyagával szemben 48 gépelt oldalt adó szöveg máris bele került a mesterkönyvbe, amelynek valószínű végleges terjedelmét az előre megcímzett lapok alapján legalább 150 gépelt oldalra tehetjük. Gárdonyi valószínűleg tovább akarta rövidíteni ezt a kivonatot. A mesterkönyv tartalmának és szerepének megismertetésére idézünk belőle néhány ellegzetes részletet. Történelmi regény: „Mennyire minden a karakter s nem a történelem, láthatod Shakespeare IV. és V. Henrikjét. A közönség egy méllékfigura iránt érdeklődik és a história csak ráma. Falstaff élhetett és figuráihatott volna más korokban is, más királyok társaságában is. Tehát ha történelmi regényt írsz, ne a történelmen legyen a szemed, hanem. „Első jelenetnek legjobb a valóságos történet utolsó hulláma. Az Egri csillagok regényt meg' írhattam volna rövid regénynek olyaténképp, hogy az ostromot egy onnan hazatérő, orvoshoz vitt vitézzel mondatom el. így az elbeszélésnek egyéni zománca is lett volna. . . Az egyéni, karakterisztikus pápaszem: első szeméi y ű elbeszélés. ., Hosszú regény formálása nehéz, elolvasása munka. A sokszeméi y ű regény éppoly nehézkes, mint a sokszemélyű drama." ,Az a történet érdekel örökkön, amelyet a szívemmel olvasok és fantáziámmal egészítem ki lépten-nyomon. A miénknél különb szív a főt é máj a a jó regénynek. Hitványka féreg is érdekesebb minden jukkerasszonynál, ha a szíve belsejét mutatod meg. Minden szív belsejében a végtelenség rezeg." „A karakter minden, ha elbeszélsz, az ellentézis minden, ha szerkesztesz!" „Kolosszális alakokat csak kolosszális írók alkotnak!" „Csak a szív történetét írd. Minden egyéb csak szalma!" ',Ha alacsony a karakter, a vergődése komikus. Ha magasabb rendű, a vergődése drámai és akkor bele is pusztulhat." „A regény egy nagy extázis története, előrebocsátva a karakterek bemutatására való előzményeket. A Láthatatlan ember egy szép jelenet elgondolásából fakadt." 348