Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Korompai János: Gárdonyi titkosírásos feljegyzéseinek tartalma

„Csinálásban fő : valami nagy baj. Laza kötésű a regény, ha ez a nagy baj nem vonaglik minden lapján. Szenvedés valaki vagy valami szeretetéből. Nagy gond, amibe a hős belekeveredik, bonyolódik. S valami egymásba forgó vagy játszó kettősség, mint a Boldog halál szekerében.'''' ,,Mind ig azzal nehezíted meg a munkádat, hogy nem komponálod meg tiszta áttekinthetően a tervet, s bontanod, fejtened kell. És hogy nem röviden írod a főjelenetig való előzményekét.. Csak annyi kell, amennyi a karaktereket megvilágítja s a főjelenetre előkészíti"' ,. . ,\\. ; „Ami a „Kleinmalerei';' a hegedülésben. Ahogy a cigány is szeretellel időz a dal egy-egy pontján, éppígy az írásban is vannak helyek, amelyeken a toll körüldongja azt à passzust, vagy egy gyöngyöt, gyémántot illeszt oda, s ezekben nyilvánul meg az író művésiettudása." „Az elbeszélés folyamata olyan legyen, mint a sötétben futó villamoskocsi: jobbra-balra szikrázzon!'" „Minden szakaszt magában is műalkotásnak tekints!" >.,.'. „A mindennapi élet lehe, pora, sara, bűze, nyikorgása egyes emberen és egyes jegyekben. Brillírozz a soha le nem írt apró meglátások, észrevévések, részletezések festésében !" „Ami versre érdemes, ne pocsékold prózára. Örököt csak versben lehet alkotni. A világ legszebb versei prózában elfelejtett novellák volnának." „Az írás művészete voltaképpen várakozáskeltés és csigázás egy előre tartogatott meglepő vég felé" „Soha ne írj olyan történetet, amelynek hősét nem szereted, vagy valaki nem szereti, vagy hogy ö nem szeret valakit vagy valamit. Az olyan figurát, akit nem aranyoz be semmiféle szeretet, csak szemléljük, távol áll tőlünk, hideg. Mihelyt azonban van valakije nekünk is valakinkké válik." „A sejtelem többet mond a szónál, a piano a forténál. Tehát az olvasó találja ki pontról-pontra az előadottakat. .. a sejtelem nem határolható, tehát a végtelenbe vész. Művészi elbeszélő tehát az, aki kevesebbet mond, mint amennyit az olvasó a művéből elolvashat.. ." „Vesd el, amire tűnődve nézel, hogy maradhat-e. .. ha kőbe vésni nem érdemes. Vesd el, amivel nem vesztesz. Gyenge mondatnál többet ér a hallgatás!" „.. .A beállítás, a „forma" sokszor fontosabb magánál az igazságnál. A formátlan igazságok értéktelenek. Tanárok írják, nem írók." : \ • „Az első vázlat, vagy első megírás olyan, mint a még testet nem öltött lélek. Csak a második megírásnál kezdődik az anyagból való testalkotás." », Amiben nincs játok — nincs művészet. De óvatosság! Rektorikának csak versben s vezércikkben van helye! Jókain, Szabó Dezsőn bizony szaglik az irodalom, mint Flaubert mondaná, aki minden rektorikát elvetett, csak a karakter-jegyeket írta." „Méternyi közelség — ne csak az alakok festésében, hanem minden érzéklet leírásában. Akkor találod meg az igazi művészi ecsetvonást." >,A ritka szó, s ritka elhelyezés ódába való, mert nem marad a fejben, Mert nincs benne élőhang. Csak egy napi érték. Forgalomba kerül s egy év se kell, közhellyé válik. . . Mikor olvasunk, az írásnak úgy kell hatnia, mintha betűből kihangzó élőszó volna." „Első fogalmazásod igen elnagyolt legyen, friert csak a műnek elvégzése után érzed magad az alakjaid bőrében, s hogy mely részek, sorok fontosak, s milyen mértékben szinezendők, bővítendők. Regényt is könnyen írsz így vázolva, moziugrásokban. Csak a karakterre nézz és az ellentézisre. Ha már a fundamentum deszkáit leraktad, gyors riportként írd meg a főjelenetet is. így a szerkezet egységes és könnyen áttekinthető." >'; Koncentráld erődet. Ha nincs is kedved írni, kínáld meg vele magadat .Olvasd a már megírottakat. .. Sohasem olvasod úgy, hogy meg ne találd a fonalat a továbbjutásra. Csak annyi marad kérdésesnek, hogy hosszú fonalat találsz-e vagy hogy megint elszakad hamarosan. Mihelyt hozzányúlsz az írottakhoz, már dolgozol. S ha szavak, képek nem jönnek meg könnyen menj vadászni. Ha rossz az idő, porolj le egy csomó könyvet. Heverő kincseid jussanak eszedbe. (Most már ne légy igavonója az írásnak!)" . , Л 346