Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Korompai János: Gárdonyi titkosírásos feljegyzéseinek tartalma

fedelének belső oldalán olvasható, folyóirásos nagybetűkkel írt és utólag egy tintavonással törölt „Proverbs" (közmondások) szót vettük. A J, K, P, és R betűknél félbehagyott szógyűjtés anyaga található. Ez elsősorban idegen szavak tréfás magyar kiforgatása, amilyent a Göre-könyvekben használt Gárdonyi. Például : klarinét =- kalanét, peronospóra = fenerosszpor. A füzet valószínű eredeti felhasználási módját а С betű lapja mutatja. Itt a jobb felső sarokban, nagyobb jelekkel a „Címek" szó áll. Az író a lapot középen, függőleges piros vonással két részre osztotta. A szöveg korai, valószínűleg még 1910 előtti írásmódú. Hasonló jelekből áll az M betű lapjának „Mélységekből" című jegyzete. Az N lapon olvasható „Nem írtam még" és az Sz betű helyett használt St lapon levő „A szélnek..." kezdetű szöveg pár évvel későbbi. A füzetben levő egyetlen keltezést (1915. szeptember 14.) tartalmazó, a Z betűhöz közel eső bejegyzés írásmódja még újabb keletű, valóban 1915-nek megfelelő. Fentiek alapján valószínű, hogy Gárdonyi ezt a füzetet sem az eredetileg tervezett módon használta, hanem csak esetenként, ideiglenesen jegyzett bele gondolatokat vagy adatokat. Néhány példa a füzetben olvasható feljegyzésekből: Az M betűnél: „ Mélységekből : Egy fordított Manon Lescaut. Hogy a nő legyen rabja a jellemtelen férfinak.'" Az N betűnél: „Nem írtam még: ,,A lányról, kinek anyja meghalt s apja neveli. Az apai szeretetről a lány iránt. Hogy angyalként szereti, s benne az angyallá vált feleséget látja, s érzi.'''' „A Z betű közelében: „Nedves természetű földben jegenyébe nagyfajta körtéket oltani.,"

le A füzet utolsó oldalán „Játék" cím alatt „Az ugró ember vagy kénguru" elnevezésű, Gárdonyi által a szivarvágó működése alapján elképzelt játék részletes leírása olvasható. Alaktár A budapesti belvárosi Kánitz C. és Fiai cégtől vásárolt, piros metszésű, aranydíszes fekete bőrkötésű, 15,5x9,8 cm-es, kockás belső lapokból álló, finomkivitelű jegyzetfüzet. Gárdonyi mindkét irányban ellátta a felső sarokba tintával írott lapszámozással. A füzetben a lapszámozáson kívül nincs folyóirásos bejegyzés. A szövegek túlnyomó része az oldalak felső részén található. Egy-egy lap szerkezete általában a következő: A felső bal sarokban kiemelt elhelyezésű és nagyságú címszó; az általában felülről kezdett sorokban a címszóval jelölt tárgykörbe tartozó bejegyzések. Ezek eltérő időpontban keletkeztek, tehát alkalmasak az írásmód változásának tanulmányozására is. A következő táblázatban a címszavak felsorolásával bemutatjuk az Alaktár tartalmát, az egyes sorok adataival ismertetjük a bejegyzések keletkezésének hozzávetőleges időpontját és a terjedelmi arányokat. Témakör Lapsz. Korai Középrégi Újabb Legújabb Összesen (Címszó) Lapsz. írásmóddal írott (gépelt) sorok száma Szép — rút 1. 22 12 10 1 45 Fül, emberkép 3. — 4 1 1 6 Szem 4. 13 10 7 2 32 Nyak 5. 1 3 2 — 6 Karakter 2. 6. 4 3 5 50 62 Termet 7. 1 3 1 — 5 Leány 8. 8 1 — — 9 335