Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Korompai János: Gárdonyi titkosírásos feljegyzéseinek tartalma

Az előfordulások száma megnevezése 1915 1916 1917 1918 1919 1920 1921 1922 Összes Kortárs írókról — 1 4 — 1 2 — — 8 A titkosírásról 1 1 — — — — — — 2 A dohányról — — — 2 — — — — 2 Tervek — — 1 1 — — — 1 A festésről — — — — 1 — — — 1 Pere a kiadóval — — — — 1 — 1 17 témakör összesen : 8 48 49 16 16 17 13 10 177 Az írói munkára vonatkozó feljegyzésekből megtudjuk, hogy mikor ismerte fel Gárdonyi a Mesterfüzetekben és a Mesterkönyvekben később részletcsen rögzített műhelyszabályokat. Ilyen részlet 1917. február 7-ről: ,,Találtam, hogy az elbeszélő író és a drámaíró nagyságának mértéke, hogy hány olyan karaktert tudott teremteni, amely a köztudatban megmaradt." Gárdonyi olyan biztosra vette meglátásainak helyességét, hogy 1917. október 1-én, Dickens életrajzának olvasásakor és az „a karakter túlozandó" alapszabály végső felismerésekor ezt rögzítette naplójában: „A mai nap forduló a pályámon! Lehetetlen, hogy rossz dolgot írjak többé." Az olvasmányaira vonatkozó naplórészekben Gárdonyi a következő szerzőket és műveket említi: Balzac; Byron (Don Juan); Cellini (Önéletrajz); Chamberlain (Grundlagen); Deussen (Vedanta System); Dickens (a Copperfield Dávidról 1917 februárjában így ír: ,,Bár előbb olvastam volna! Karakterfaragás tekintetében legtanulságosabb valamennyi író között." A Nehéz időkről viszont 1917. októberben ez a véleménye: ,,Erőtlen, színtelen, csinákolt mű." Dosztojevszkij (Félkegyelmű); Emerson; Goethe (Wilhelm Meister, Faust); Gogol (Holt lelkek); Goncsarov (Oblomovok); Jung-Stilling; Mahler (Egyiptomi története); Mantegazza, Mark Twain: Nordau (Entartung, Conventionellc Lüge, Paradoxe.); Pintér Jenő (A magyar irodalom történetének kézikönyve); Poe Edgar; Schoppenhauer; Szabó Dezső (Az Elsodort faluról 1920. szeptember 25-én: ,,.. .bár lapról-lapra undorított, kábító képhalmazaiban tanulságos volt látnom a képekkel való jellemzés erejét"); Szily Kálmán (A magyar nyelvújítás szótára); Taine; Turgenyev (Punyin és Baburin); Türk Herman (Der gen. Mensch). A Napló-füzet szűkszavú előfordulásaival szemben a Mesterfüzetekben és a Mesterkönyvekben bőséges anyag található az író olvasmányairól. A hegedülés Gárdonyinak pihenést és magasrendű gyönyörűséget jelentett. Páratlan szorgalommal igyekezett elsajátítani a művészi játékot. Példaképe ebben Paganini, Sarasate és Sauret volt. 1917. áprilisában jegyezte naplójába ezeket a mondatokat: ,,.. .első és második hetét elhegedültem. Ötödikén vettem ugyanis az Ányos hegedűt és a Sauret kottákat, amelyek a hegedümüvészetnek új világát nyitották meg előttem." 1920-ban vízkereszt napján ezt írta fel: ,,. . .mentül inkább szabadulsz a hegedű nyakától annál jobban kezedben van a művészet nyaka. Különösen a kettős hangok játszásában szinte új világot fedeztem fel." A szép magyar beszédre való törekvést mutatja ez az 1915. december 27-i bejegyzés: ,,.. .micsoda ereje van a jnondta, szólf törlésének és más szókkal való helyettesítésének. Ezernyi ige élénkíti, színezi, gazdagítja az írást." Új szavak alkotásáról a Szunyoghy mia328