Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Szabó János Győző: Adatok Dobó István élettörténetéhez
században 118 fő. Az 50 háztartásnál nagyobb falvak számításai szerint alig 4%-ot tettek ki. 233 Ha visszaemlékezünk, hogy I. Károly uralma idején a pápai tizedjegyzékek szerint Dobrony volt a legnéptelenebb Pánki birtok, e vidék egyik legkevesebbet adózó faluja, egyik legkisebb települése, akkor a különbség igen feltűnő. A ruszkai nemesek Dobronyt 70 év alatt naggyá növesztették. Nem véletlenül harcoltak azután érte. 2M Természetesen egy tizedjegyzék a lakosság számáról nem ad annyira valós információt, mint a lakott beltelkeket megállapító számadat. De viszonylagosságot, arányokat kellően érzékeltet, másrészt a középkori népesség kutatóinak többnyire adólajstromok állnak rendelkezésre (így Bácskai Verának is). Nézzük meg, hogy az 1427.évi Ung megyei adóösszeírás 235 Dobronyról mit árul el. A csonkán őrzött okmány szerint Dobrony a negyedik helyet foglalta el a megye falvainak a sorában. Dobrony adózó portáinak számát (30) csak Gejőc (67), Nagyberezna (33) és Gézsény (33) multa felül. De Gejőcnek három birtokosa volt, Gézsénynek és Nagybereznának kettő. Viszont Dobronyt egyedül Dobó István birtokolta. Az 1427. évi adólajstrom 30 adózó portaszáma Dobronynál rávilágít az ilyen összeírások demográfiai értékére, hiszen láttuk, hogy egy nemzedékkel korábban már 60 lakott beltelket (sessio-t) tartottak itt számon. 230 Másrészt viszont a két adat összefüggéséből bizonyítékot kapunk a falu lakosságának rétegzettségére. A nagy különbség ugyanis azzal indokolható, hogya faluban adómentességet élvező réteg élt. De abból is adódhat, s a kettő együtt jár, hogy féltelkessé szegényedtek családok, akiket egy portába vontak össze. Az adómentes parasztok a ruszkai nemesek familiárisai lehettek; olyan módos családok fiai, mint Slahta Márton, Palcha Lőrinc, Konche János, Baranya Máté és Lógó Máté, akikkel Dobó Jakab két fia 1399-ben Kisdobronyban zsákmányszerző kalandban vett részt. 237 Nem lehet kétségünk, hogy 1400-ban Dobronynak mind a 60 lakott telkén faházak sorakoztak; láttuk, hogy temploma is fából készült. Az erdőkben gazdag tájakon egész mezővárosok is e korban fából épültek, sőt, vannak adatok, hogy a szabad királyi városokban is a házak jórésze fából volt. 238 A faépítkezések népszerűségét erdővidéken nemcsak a könnyebben hozzáférhető építőanyag magyarázza, hanem a jobbágyok sajátos érdeke is: a szétszedhető és szállítható faház a jobbágyok szabad költözése szempontjából behozhatatlan előnyt jelentett. 239 Sok történeti és régészeti adat bizonyíthatja, hogy a XIII. század elején kicsiny falvakban is kőből épültek a templomok, legfeljebb a tornya készült fából. Ahol a kő, mint építőanyag könnyebben a rendelkezésre állt, már szent királyaink XI. századi falutemplomai is kőből épültek. Másutt, kőben és fában szegény vidéken sárból, paticsból való templomokra is van forrásadat. 240 A fából való templomépítkezés talán a legtovább az alföldi jellegű erdővidéken maradt szokásban; nem véletlen, hogy ilyen jellegű műemlékeink legtöbbje éppen ÉK-Magyarországon van. 241 Dobrony malma nem tartozott a faluképbe, a faluban nem volt malom. Erre már az említett oklevél leírásából is következtetni lehet: alulcsapós kétkerekű vízimalom csak bővizű folyónál létesült. 242 Márpedig a Dobronyon átfolyó kis Hatrac patak ilyen malmot nem hajthatott. Egy másik oklevél elárulja, hogy Dobrony malma a Latorca egyik ágánál létesült 243 , azaz a falutól legkevesebb 4 km-re. Még a közelmúltban a nép ajkán Malomégnek nevezték Dobronytól ÉK-re Csomonya és Nagylucska közötti terület egy részét a HoltLatorcánál 244 , ez talán ennek a malomnak az emléke, s lehetséges, hogy mindhárom falunak őrölt. Fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a ruszkai családok szóbanforgó pereskedéseiben a malom váltságdíj tárgyát képezte, a malomköveket (és berendezést) pedig külön is elzálogosították. 245 A malmok értéke minden bizonnyal magasabb volt 1400 körül, mint száz évvel később, amikor jóval több volt már belőlük. 1402-ben a nagytályai (Eger melletti) malom ára 200 aranyforint volt. 246 1404-ben egy pécsváradi malom kéthar31
