Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Schwalm Edit: Nagyböjti táplálkozás Észak-Heves megye palóc falvaiban

Felül hajtón, középorsós prés. Az előző típushoz képest, sokkal kisebb méretű. A sotu állványa, oldala az olajtökébe illeszkedett. Itt is az olajtőkébe volt vágva a kifolyóval ellátott préselönyílás. Ebbe illeszkedett a nyomókorong, a dugó, amelynek tetejére egy kb. öt-hat centiméter vastag deszkát, a nyomódeszkát helyezték. A sotu oldalát felül összefogó vastagabb fába, az összefogóba illeszkedett a csavar. Az orsó felső része, & feje vastagabbra volt kiképezve s az itt levő lyukon dugták át a csavarkart, a csavarárudat. A sotu karja meglehetősen nagy méretű, hiszen csavarásához, hajtásához mindkét oldalon kettő-kettő vagy négy-négy ember kellett.

28 A csavar szorította a nyomódeszkát, a nyomódeszka a nyomókorongot és ez, a préselőnyílásba helyezett péppel tele zacskót. A kifolyó olajat egy nagy cserépedényben fogták fel. Sajtolás után, a vászonzacskóban visszamaradt pogácsát, a szakot, még forró állapotban kiszedték a zsákból, mert később kőkeménnyé vált. A sotuláshoz tehát több embert fogadott a tulajdonos. Az éksajtóhoz a sotusgazdán kívül, aki ellenőrizte a gyúrást, kimérte hozzá a vizet, pirította a magot, majd zacskóba rakva a sotuba helyezte, szükség volt egy emberre, aki tüzelt a katlan alatt, egyre, aki darált és két bankos legényre. A tüzelő általában a sotus családjából került ki. A bankósokat pedig alkalmanként fogadták, munkájukért olajat és szakot kaptak. A darálást is a gazda családjának valamelyik tagja végezte, vagy a várakozók segítettek; legtöbbször gyerekek, mert jutalmul olajos kenyeret kaptak. A pirítóba kerülő pép gyúrása, mint azt már említettük, a várakozó asszonyok dolga volt. A csavarorsós préshez, a megelőző munkák elvégzői mellett (ez megegyezik a fent leírtakkal) kettő, négy vagy hat ember kellett a csavar kart hajtani. Szintén olajért dolgoztak. Egyszerre egy ember olaját ütötték folyamatosan, míg az összes magot ki nem préselték. Ekkor a cserépfazékból a mag tulajdonosának korsóiba öntötték az olajat s hozzáfogtak a soron következő, várakozó olajának ütéséhez. Kora reggeltől késő estig folyt a munka, néha az udvaron rakott tűz fényénél. Az olajütés farsangra, a nagyböjtöt megelőző időre esett, de sok helyen már ősszel is készítettek olajat, amikor a tökmag jól kiszáradt. Az olajprésben visszamaradt szakpogácsa általában a sotusé maradt. Ezen kívül az olajból is vámot vett: tíz literből két litert vagy az olaj egyhetede illetve egyhatoda illette a sotu tulajdonosát. Ha az üttető hazavitte a szakot, több olajvámot fizetett. A szakot leforrázva sertéshizlalásra használták, de szarvasmarhának és kacsáknak is adták. 2. A nagyböjti táplálkozás Mielőtt a böjti táplálkozást tárgyalnánk, röviden ki kell térnünk a téli és nyári étrend közötti különbségre. Míg nyáron, a nagy munkák idején naponta háromszor-négyszer ettek, a téli táplálkozás lecsökkent napi kétszeri étkezésre. Általában 9—10 óra körül volt a kiadós, gyakran nehéz ételeket vagy az előző napi főtt étel maradékát tartalmazó reggeli, afrüstök. A tulajdonképpeni ebéd délután 3—4 órára vagy még későbbre esett, ekkorára készítették a főtt ételt s később már nem is ettek. Ha két étkezés között megéheztek, kis kenyeret esetleg olajos káposztát fogyasztottak. a) Az olajütés melléktermékének felhasználása a táplálkozásban. Az olajsajtolás után maradt olajpogácsának, a szaknak^ még volt olajtartalma. Emberi táplálkozásra is felhasználták. A gyerekek olajütésnél mindig ott tartózkodtak, segítettek és az olajos kenyér mellett friss szakor is kaptak, amelyet még melegen széttördeltek és elrágcsáltak. Amikor az asszonyok hazafelé tartottak a kisajtolt olajjal, vittek magukkal egy darab szakot is, tördeltek belőle és eszegették. Szakból készült a terület jellegzetes és kedvelt böjti eledele is, a zsufa vagy zsupa leves.™ A tökmag szakjából készítették, az volt a legjobb ízű. A megszáradt szakot kézzel megtördelték, vagy famozsarakban megtörték, esetleg lereszelték. Cserépfazékba tették majd megforrózták (forró vizet öntöttek rá) és leszűrték. ,,A levet 309