Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Bakó Ferenc: A föld és tégla falazat az északmagyarországi népi építkezésben

18 Ismertetésünkben nem foglalkozunk a tapasztott sövény fallal, mert ezt a falépílő technikát már korábban egy másik dolgozatunk keretében bemutattuk: Bakó F. 1967. 185 — 192. 19 Saját gyűjtések az 1972. évből. 20 Bakó F. 1965. 191. 21 Adatközlőim Mák Sándor (sz. 1914) és Gazdag János (sz. 1919) dinnyések voltak. 22 Boross M. 1959. 596-602. 23 Herman О. 1899. 253. 24 Ebner S. 1929. 1-2. 25 Györffy I. 1927. 65-68. 26 Ecsedi I. 1912. 163-164. 27 Dankó Г. 1964-а. 1-2. ábra. 28 Dám L. 1972. 41-45. 29 Szolnoky L. 1953. 138 — 139. A régi, földbe süllyesztett építkezés gyakorlata még 1950 után is élt, az új község megalakulásakor. A tervezett gazdasági épületeken kivül a parasztok maguk is készítettek földólat, fal nélkül, 100—150 cm-re mélyítve, szelemenes megoldással. 30 Bakó F. 1953. 37 — 38. Itt a „burgyé" 1945 előtt a cselédek számára készített uradalmi számosállat istálló volt, de emellett a cselédek maguk is építettek ilyet. — A Bodrogközben maga a veremkunyhó, vagy veremház sem volt ismeretlen, amit Vajkai A. egyik fényképfelvétele tanúsít (Néprajzi Múzeum EA. F. 78. 718 — 9. sz.), amelyen veremház külső és belső képét látjuk. A szelement három, a falakon belül elhelyezett egyenes ágas tartja, padlása nincs, a telő és a horgasok belülről be vannak tapasztva. 31 Banner J. 1913. 308-311. 32 Kiss L. 1958. 262 — 265, 270. 1. A földólak egykori elterjedellségére lehet következtetni Kiss L. azon adatából, hogy Szabolcs egyes részein csak 1894-ben építették az első föld feletti ólakat, azelőtt csak földólak voltak. — Bálint Sándor tájszótára két esetben is közöl a földkunyhóra vonatkozó adatot, de az építmény részletesebb leírása ismeretlen. A „földház"ról: „önálló életük elején levő régi tanyai zselléreknek, kisbérlőknek, pásztoroknak ideiglenes jellegű, földbe süllyesztett háza." (1. 194, utal Kovács J.: Szeged és népe munkájára.) 33 Takács L. 1964. 181. A dohánykertészek ebben tartják udvarukon a lovat, a marhát. Mélysége kb. lm., téglány alaprajzú, hosszanti oldalának közepén van a gádor. A könyvben közölt anyagon kívül a Néprajzi Múzeum fényképtárában még több ábrázolás is található EA. F. 115.133 és 115.260 számok között. — Az információkat Takács Lajosnak ez úton is köszönöm. 34 Bél M. 1968. 35. 35 Soós 1. 1955; és 1958. 36 HML. öi. 570. 1728. évi regnicolaris összeírás. 37 Soós 1. 1955. 15; 1958. 5-6. 38 Bakó F. 1968. 437. 39 Bél M. 1968. 35. Bél M. egyébként lényegileg ugyanazokat a kategóriákat használja, mint az 1728. évi összeírás: házak-ról, vermek-ről és sövénnyel kerített kunyhókról ír. Minthogy Bél M. anyagát 1730 és 1735 között gyűjtötte, feltételezhető, hogy ismerte az összeírás anyagát; eselleg ez a három kategória abban a korban a lakások általános osztályozási módja volt. Ez utóbbi feltevést erősíti meg az 1720. évi országos összeírás elemzése is, melyben a Szabolcs megyét összeíró Fejér megyei küldötteket a helybeliek azzal vádolják, hogy egyes községekben azon lakások közé, akiknek házuk van, felvettek olyanokat is, akik nyomorúságos kunyhókban vagy vermekben élnek (Acsácly I. 1898. 368; idézi Kiss L. 1958. 274). Ugyanezek a kifejezések fordulnak elő a debreceni építkezés jellemzésében is: „A város házai általában faépítmények, náddal vagy szalmával fedve. . . A szegény nép. . . a leghitványabb kunyhókban, a földbe ásott vermekben laktak" (Acsády I. 1898. 421). 40 Fodor F. 1942. 334. 41 Idézi Jankó J. 1898. 947. 42 Idézi Györffy I. 1908. 155. — Az 1698-as összeírásban rögzített városképet láthatta A. Pinxner német utazó, amikor 1693-ban ezt írja Debrecenről: „Alacsony házai majd a földbe süllyednek és a templom körül levők kivételével, mind náddal födvék." (A. Pinxner 1693. In: Szamota I. 428.) 43 OL. Esterházy es. It-a, Dominium Tata. Csomószám 251. p. 249. Jankovich M. 44 Csalogovits J. 1937. 325-326. 44a Brown, E. 1670. A metszetet közli Hóman-Szekfű Magyar történet, 3. kiadás, IV. k. 256. 1. „Rác telep Szlavóniában" címmel; és a Magyar Művelődéstörténet, III. k. 157. 1. A másik mitrovicai leírásra Id. Neitschitz K. 1634, in: Szamota I. 247, Brown leírását u. o. 337 — 338; a budai Ráczvárosra Id. Montagu, M. 1717. in: Szamota Г. 450. 45 Fodor F. 1942. 432. A Magyar város zsellérségéből 39-nek háza, lova és tehene van, 29-nek pedig semmije. 18* 275