Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Bakó Ferenc: A föld és tégla falazat az északmagyarországi népi építkezésben

vagy a födémes gödörház. E fogalmaknak megfelelő építmények rendszerezése két elv követésével lehetséges: 1. az építmény technikai jellemzőit véve alapul; 2. az építmény funkcióját, használati módját helyezve előtérbe. Minthogy kutatási módszerünket általában a műszaki szempontok irányították, alább következő rendszerezésünkhöz az első néző­pontot választottuk és azon belül is a föld szerepének mértékét a különböző lakások kons­trukciójában. A rendszerezés teljessége érdekében az egyes fogalmi csoportok kialakításához jelen dolgozatunk építménytípusain túl máshol közölt lakásformákat is szerepeltetünk és így a területünkön számba vehető minden variáns helyet kap ebben a rendszerben. A föld­lakások formái ezért a következők : 1. Veremlakás. Négyzetes vagy téglány alaprajzú, 150—180 cm mélységig földbe vájt építmény, a föld felett csak leföldelt teteje jelenik meg. Egyik népi neve is feltehetően innen származik: földház, földói. Bejárata többnyire a hosszanti oldal hátsó — a tűzhelyhez közelebb eső — végén van. A XVII. században a bejárat a tetőn vágott, félkörös záródású nyílás volt, amihez földbe vágott lépcső, esetleg létra volt szükséges a terepszínt különbség kiegyenlítésére. Később a bejáratot gádorral fedték. A veremlakás funkciója szerint lehetett veremház, vagy veremistálló. 2. Tetőkunyhó, ennek két típusa van. Első a szegletes tetőkunyhó. Téglány alaprajzú, földbe mélyítése 40—50 cm, fala nincs, teteje leföldelve. Neve azért kunyhó, mert ház funkciója ismeretlen, de a történeti néprajzi anyagban feltételezhető. Ide tartozik a csányi dinnyéskunyhó és a Bükk-ben használatos szénégető, vagy bogárhátú gunyhó. 151 Második a kúpos tetőkunyhó. Kör alaprajzú, összetámogatott dorongvázzal készült, feneke 40 cm-re a földbe süllyesztve, oldala leföldelve. A típust a répáshutai mészégetők kerek kunyhó-\a, illetve a bélapátfalviak régi kerek gunyhó-ja képviseli. 152 Területünkön ennek a formának is csak kunyhó funkciója ismeretes. 3. Gödörlakás. Legfontosabb jellemzője az építmény járószintjének kisebb mérvű (30—50 cm) lesüllyesztése, és annyival a felmenő falak alacsonyabbak a szokottnál. A gödörlakás készülhetett födém nélkül, vagy födémmel és ember, vagy állat számára egyaránt. Ennélfogva fogalmi körébe tartozik a födém nélküli putris gödörház és a tüzelös gödöról, illetve a födémes gödörház és a födémes gödöról, utóbbi csak hipotetikusan, mert gyűjtő­területünkön ismeretlen. A gödörlakás felsorolt formáit a népi szóhasználat földház-nak, földistálló-пак, földól-nak, vagy putri-пак nevezi. 4. Putrilakás. Falai már teljesen a föld felszínére épültek és tulajdonképp nem is tartozik a földlakások fogalomkörébe. Ide sorolását csak az indokolja, hogy a putris gödörház továbbfejlődésének tekintendő és megnevezésében keveredik a putrival, ill. a földházzal. Fő jellemzője a födém-nélküliség, de egyes objektumoknál már a födém kialakulásának első jeleivel. Ez utóbbi formát a népnyelv bogárhátú ház-пак mondja, a többi esetben pedig putri-пак, putriház-nak. A putrilakás állatok számára épített formája a tüzelös ól, vagy tüzelös istálló. 5. Partlakás. Adataink túlnyomó része a függőlegesen földbe mélyített lakásokkal volt kapcsolatos. Néhány esetben ez a mélyítés, vájás azonban vízszintes irányú. A lakótér tömegét itt is a természetes földfal határolja, de a bejáratot többnyire valamilyen épített előtér védi. Ilyen halász kunyhót mutattunk be a Tisza partról (így Sarudról) és ide sorol­hatók az irdodalomból ismert salgótartjáni „bányászlakások" (1868. év, 40. ábra). 153 A földlakás most körülhatárolt fogalmi rendszere magában hordozza nemcsak a földfal elvont, időhöz nem kötött fejlődésvonalát, hanem a födém, a padlás kialakulásának menetét is. A hagyományból legrégebbinek rekonstruálható fedélszék a két egész ágasfás, szeleme­nes, horogfás szerkezet, ami az építmény méreteinek növekedésével 3—4 ágasossá fejlődik. Ugyanakkor a szegletes tetőkunyhónál a tető szarufássá alakul, de a lakástér még mindig 271

Next

/
Thumbnails
Contents