Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Kovács Béla: Nagytálya középkori templomának feltárása
Ruhakapcsok. Legegyszerűbb formájuk a bronzdrótból meghajtott horgas kapocs, amely textilből, bőrből felvarrt szálba, vagy esetleg a ruhába vágott lukba akaszkodott. Legtöbbször azonban a kapocs kengyel alakú párdarabját is megtaláltuk. Díszesebbek a bronzból öntött, áttört díszítésű kapocspárok; egy esetben ezüstből készült is előkerült. Gombok. Két félgömb alakból összeforrasztott bronz fülesgomb volt a leggyakoribb, de előkerült díszesebb kivitelű, ezüstből készült is. A ruhakapcsok általában a nyaknál, a gombok ennél lentebb fogták össze a ruha hasítékát. Díszveretek. Néhány ruhadíszítő veret is előkerült, négyszegletes, hatszírmú rózsa és liliom alakúak. Helyzetükből ítélve a ruha mellrészét díszíthették. Gyűrű. Bár inkább az ékszerekhez, mintsem a viselethez tartoznak, de mindössze három darab került elő; mindegyik viszonylag egyszerű pecsétgyűrű. Érdekes módon egyetlen esetben nem találtunk sem nyomát, sem tárgyi bizonyítékát a lábbelinek. Feltűnő volt az ékszerek szinte teljes hiánya is. Az előkerült leletanyag korát zömében a XV. századra tesszük; ez alól csak a csontból faragott övdíszek a kivételek, amelyeket a XIV. századra keltezünk. 28 Az ásatás során előkerült faragott kőanyag Részben a nyitóárokból, részben a nyitóárok kitermelt földjének átvizsgálásakor, de zömében az ásatás során összesen 79 db faragott kő és 6 db festéssel díszített kő került elő. A kőfaragványok anyaga elsősorban Eger környékén riolit-, illetve andezittufából készült, néhányat keményebb homokkőből faragtak. Éppen gyenge anyaguk miatt nagyon töredékesek. A faragványok zöme XV. századra valló boltozati bordatöredék, kevesebb a nyíláskeret-, és az apróbb díszítő töredék. A festéssel díszített kövek közül az egyiken gloriolás férfifej felső részének töredéke látható a jobb szemtől felfelé, a másikon vörösesbarna fehér foltokkal díszített gloriola keretez egy süveges szakállas férfiarcot, amely csaknem teljesen kivehető. A harmadik kövön hosszúfülű állat (róka?) fejének töredéke, a negyediken sötétkék alapon fehér csillagok láthatók. Az ötödik és hatodik kövön is a sötétkék-sötétszürke alapszín dominál; az egyiken a festésbe olvashatatlan feliratot karcoltak XVI. századra valló írással. A figurális festés stílusa alapján ezek korát a XV. századra tesszük. Az ásatás építészettörténeti eredményei A többszörösen átalakított, bővített nagyméretű templom alaprajzi tisztázását igen megnehezítette az a tény, hogy felmenő falat szinte alig találtunk, az alapfalak egy részét kiszedték, a későbbi átépítésekkel, temetkezésekkel a korai alap falakat a legtöbb helyen megbolygatták. Az építkezés első periódusában egy 8 m hajószélességű templom állhatott; alapfalainak csonkjait a jelenlegi templomtér kőből falazott sírjainál, vagy kisebb falcsonkokból figyelhettük meg. Az alapozáshoz használt kő és habarcs azonossága, a falazás módja bizonyossá teszi ennek a térnek a meglétét E templom szentélyének formáját megfigyelni nem lehetett, mert ezt a későbbi építkezések során teljesen elpusztították A második periódusban a templomot К felé bővítették. Ez a bővítés a D-i alapfalnál jól láthatóan kitűnt, az É-i oldalon nem volt észlelhető. A diadalív DK-i alapozását megnyugtatóan feltártuk. Szentélye feltehetően a nyolcszög három oldalával záródott, de a nyitóárok éppen ezt pusztította el. A szentély indítását a DK-i saroknál megnyugtatóan, az ÉK-i saroknál bizonytalanul tisztáztuk. A harmadik periódusban alakult ki a jelenleg feltárt templomtér. A hajó belső szélessége 10 m 50 cm, belső hossza a diadalívig 25 m. A Ny-i, az É-i és a D-i falon kívül egy-egy támpillér hordta a boltozatok nyomását. Szentélyének egy részét a nyitóárokkal elpusztí139
