Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Kemenczei Tibor: A Gyöngyössolymos-kishegyi bronzleletek

rimaszombati típusú kincslelet földbekerülése, s a Hallstatt A periódus elejétől a Felvidék nagy részén elterjedt, a pilinyi kultúra emlékanyagától eltérő kerámia és bronztárgyak használata. Szintén erről tanúskodik a pilinyi kultúra temetői többségének megszűnése, s az új temetkezési rítus (a hamvaknak égett, kormos földben való eltemetése a szajlai temetőben) megjelenése. Kétségtelen, hogy a lausitzi és urnamezős lakosság betelepülését jelentős számban túlélték a helyi pilinyi kultúra népcsoportjai, s ez tükröződik a leletanyagban, s egy-két temető további használatában is, azonban ezek a továbbélő népcsoportok önállóságukat elvesztve kultúrájukat is fokozatosan feladták, átvéve a hódítók anyagi és szellemi művelődését. A Kyjatice kultúrát három különböző eredetű népcsoport alakította ki, amelyek közül a pilinyi lakosság csak az egyik volt, s így nem fogható fel a pilinyi kultúra fiatalabb szakaszának. A gyöngyössolymosi bronzleleteket tehát a Kyjatice kultúra népe rejtette el a Hallstatt A periódus közepének megfelelő időszakban. Kemenczei Tibor JEGYZETEK 1 A lelstîk közlésének szíves engedélyezéséért, s munkámhoz nyújtott értékes segítségéért Szabó János Győzőnek keJl őszinte köszönetet mondanom. 2 Szántó L, A Gyöngyössolymos-kishegyi koravaskori bronzlelet. Magyar Múzeum 1947. 1—8. 3 Holste, F., Bayerische Vorgeschichtsblätter 13—15. (1936—38) 12., Kőszegi F., Acta Arch. Hung. 12. (1960) 162. 4 Kemenczei T., A nyíregyházi Jósa A. Múz. Évk. 8—9. (1965—66) 16. 5 U. о. 18—19. 6 Müller-Karpe, H., Bsiträge zur Chronologie der Urnen felderzeit südlich und nördlich der Alpen (Berlin 1959). 109.; Brunn, W. .4., Mitteldeutsche Hortfunde der jüngeren Bronzezeit. (Berlin 1968) 53. 7 Jacob-Friesen, G., Bronzezeitliche Lanzenspitzen Norddeutschland und Skandinaviens. (Hildesheim 1967) 220.; Garasanin, D., Rad Vojvodinskih Muzeja. 6. (1956) 15—19. 8 Müller-Karpe, H., Burgenländische Vorgeschichtsblätter. 20. (1954) 116—119.; Dusek, M., Slov. Arch. 5. (1967) 97., 13. kép 12. 9 Hampel, J., A bronzkor emlékei Magyarhonban (Bp. 1892) CVII. t. 12., CXVI. t. 26. — Szendrő, Sajógömör; F. PetresÉ., Fol. Arch. 12. (1960) 12. kép 1.; Garasanin. D., Katalog Metala. (Beograd 1954) XIII. t. 14. — Privina Glava; Jósa A.—Kemenczei T., A nyíregyházi Jósa A. Múz. Évk. 6—7. (1963—64) XXI. t. 12—13. — Buj; Müller-Karpe, H, Praehistorische Zeitschrift. 34—35. (1949—50) 332. 10 Rusu, M., Dacia. 7. (1963) 187. 11 Kemenczei T., A miskolci Herman О. Múz. Évk. 5. (1964—65) 128—129. 12 Kőszegi F., Acta Arch. Hung. 12. (1960) 142. 13 Paulik, J., Slov. Arch. 7. (1958) 328—357.; Patay P., Fol. Arch. 16. (1964) 7—20. 14 Brunn, W. A., Mitteldeutsche Hortfunde.

. . 30. 15 Gallus S.—Horváth T., A bgrégibb lovasnép Magyarországon. Diss. Pann. ser. II. 9. XLIII. t. 1.; Patay P., Arch. Ért. 94. (1967) 55., 10. j. 16 Hampel J., A bronzkor. . . CXLVI. t. 9—10; Roska M., Közlemények. 4. (1944) 43., 1. kép 3. 47., 5. kép 1—4; Rusu, M., Dacia. 4. (1960) 164.; Mozsolics A., Acta Arch. Hung. 3. (1953) 105— 107. 17 Gallus S.—Horváth T., A legrégibb lovasnép. . . XLI. t. 9. 18 Terenozskin, A. I., Szovj. Arch. 1965. 72. 19 Kytlicova, O., Pam. Arch. 46. (1955) 64., 7. kép 3—7.; Pittioni, R., Urgeschichte des österreichischen Raumes (Wien 1954) 474—476., 338. kép 5, 339. kép 7. 20 Gallus S.—Horváth T., A legrégibb lovasnép. . . I. t. 1. 21 Kemenczei T., A Kyjatice kultúra Északmagyarországon. A miskolci Herman О. Múz. Évk. 9 (1970) —nyomdában. 22 Paulik, J., Sbornik Ceskoslovenské Spolecnosti Arch. Brno. 2 (1962) 136—139. 23 Magyar Nemzeti Múzeumban ; Pintér S., Arch. Ért. 19. (1899) 56—60. ; Márton L., Magyarország vármsgyéi, Nógrád vármegye (Bp. 1911) 324, 329.; Kalicz N., Heves megye műemlékei I. (Bp. 1969) 33., 14. kép; Holste, F., Hortfunde Südosteuropas (Marburg Lahn 1953) XXXI. t. 8—40.; Csorna J., Arch. Ért. 5 (1885) 9—16.; Mozsolics A., Acta Arch. Hung. 5 (1955) 41, 43., 7—8. kép. 137