Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Bakó Ferenc: A Heves megyei múzeumi szervezet helyzete és működése az 1969–1970. években

zása mellett Schwalm Edit táplálkozási adatokat gyűjtött, Kovács Béla pedig befejezte a visontai anyakönyvek feldolgozását, s ezzel mintegy 12 000 adat kicédulázását értük el. A tervidőszak elején még folytattuk a tervezett visontai népi müemlékház berendezésének gyűjtését, de később - a tervek megváltozása után - ez a munka abbamaradt. Az észak-magyarországi népi kultúra megismerését, történeti kialakulását célzó Palóc-kutatás keretében a néprajzi eredmények a jelentősebbek. 1969-ben a gyűjtőmunka megindítása és ennek módszertani segédeszközökkel való előkészítése volt a fő feladat. A munka e két egymást követő fázisa párhuzamosan folyt, hogy a gyakorlati gyűjtés mielőbb megindulhasson. Elkészült tizenegy tematikus kérdőív kézirata, s elkezdődött ezek sokszorosítása. Alapos és körültekintő munkával készült el a Felderítő kérdőív és az év elején megjelent a Palóc-kutatás elvi kérdéseit felölelő Módszerek és íeladatok című kötet. Amint az egyes kérdőívek megjelentek, azok felhasználásával a gyűjtés is megindult. A legjelentősebb közöttük a társadalmi kérdőív anyagának felgyűjtése 52 községben. - 1970-ben sokszorosítottuk a Felderítő kérdőívet és megkezdtük a felgyűjtését elsősorban a középiskolák néprajzi, nyelvjárásgyűjtő és honismereti szakköreire támaszkodva, de felnőtt társadalmi (önkéntes) gyűjtők bekapcsolásával is. Ezzel párhuzamosan folytattuk a tematikus kérdőívek szerkesztését és megjelentetését, s ennek eredményeként az év végéig öt kérdőívet jelentettünk meg. A kérdőívek felhasználásával megindult a terepen végzett gyűjtőmunka is. Főleg a társadalom, néphit, szokások, mese, táplálkozás és építkezés témakörében gyűjtöttek munkatársaink Heves és Nógrád megye területén. A társadalmi gyűjtők mellett részt vett a munkában Diószegi Vilmos, Hoppal Mihály, Katona Imre, Pusztai J.-né, Schwalm Edit, Fodorné Ludányi Gabriella és Bakó Ferenc. A Palóc-kutatás keretei között, illetve a vele kapcsolatosan folyó régészeti ásatásokról is beszámolhatunk. 1969-ben, majd 1970-ben is folytatta Szabó János a Gyöngyöspatán megkezdett előmályi avar temető feltárását, melynek befejezése még hátra van. Egerfarmoson Kovács Béla egy Szentháromság szobor környezetét ásta meg, a kereszteletlen gyermekek külön eltemetésének palóc szokását kutatva. 1970-ben a Palóc-kutatáshoz csak közvetve kapcsolódó régészeti ásatások voltak. Ilyen folyt a siroki várban és a gyöngyöspatai templomban (Kovács Béla) ; az Abasár-Bolttetőn, a XI. századi bencés monostor területén (Nagy Árpád) ; és Nógrád megyében a hollókői pusztatemplom, ill. a szügyi Kosztolik területén (Gádor Judit). Régészeti kutatás természetesen a nem kiemelt feladatokon túl is folyt, ezek jellege leletmentés volt. 1969-ben Szabó János Hatvan-Nagygomboson a római őrtorony közelében szarmatakori lakóházakat tárt fel; Lőrinci mellett, a Feneketlen-tó nevű határrészen kora vaskori sírt hitelesített és késő középkori házat tárt fel ; Sirok-Akasztómályon pedig preszkíta temető egy részét - s a munkát 1970-ben fejezte be -, Kovács Béla Tarnaszentmárián a románkori templom környékén és belsejében (Nagy Árpáddal), Egerben a Dobó téren, az építendő állami áruház helyén végzett feltárást. - Nagy Árpád Sirok-Csörgőn befejezte az avarkori temető mentését és Egerben Bartalos Gyula múlt század végi honfoglaláskori ásatását hitelesítette. - Az egri várban az Országos Műemléki Felügyelőség régésze, Kozák Károly 1969-ben és 1970-ben is folytatta korábban megkezdett ásatásait a Szép-bástya előterében, a két várszékesegyház romterületén és a déli várfal tövében. Szabó János 1970-ben az eddig említetteken kívül Hatvanban, a Delelő utcában végzett leletmentést egy őskori telepen; Kovács Béla a siroki vár feltárása mellett a Felnémet-Almár-völgyi pálos kolostor romjait kezdte feltárni; Nagy Árpád pedig az Aldebrő-Csali dűlő határrészen bronzkori és szarmata temetőt hitelesített. A néprajzi kutatások két faja, a tárgyi és a témagyűjtés közül a tárgyalt két év során a tárgyi gyűjtések voltak a jelentősebbek. Az egri múzeum néprajzi gyűjteménye 7