Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Szabó János Győző: Gótikus pártaövek a kisnánai vár temetőjéből

ban sincs csodálkoznivaló, hogy a Jézus és Mária neveket, ill. kezdőbetűit sokszorosan feltüntették. Eskükben és fohászokban, közös istentisztelet könyörgéseiben az ismétlődő szavak nemcsak az erős hit bizonyságai, de az ima így több reménnyel is kecsegtetett. XV. századi harangjainkon a körirat sávjában könnyebb lett volna öntés előtt a vésnöknek egyetlen mondatot megszerkeszleni, mégis legtöbbször három ugyanúgy ismétlődő fohászt találunk.

0 Pártaöveinknek többszörösen Jézust és Máriát hívó betűi tulajdonosuknak varázslatos védelmet kölcsönöztek. A ma emberének az előbbinél még nehezebb megszokni azt a gondolatot, hogy a betűk nélküli mustra is jelképi tartalommal bírhat. Pedig ez volt az általánosabb gyakorlat. Egykor közismert volt például, hogy a rózsa (rozetta) Máriát jelképezte.

7 Ha festményen és textílián, kőben vagy fában ilyen jelentést tulajdoníthatunk a rózsának, akkor ez övek fémdíszén sem képtelenség. Az egyik legépebben maradt salgótarjáni pártaövön minden kilencedik keskeny téglalap alakú lemez - I maiuszkula - után egy rozetta következett.

8 Az oszlopos, I alakú lemezkék díszítése: egymással érintkező, kör alakú bemélyedések. A burkolódó körök és a fonat motívuma a keresztény szimbolikában a gonosz szellemet megkötő jelkép.

9 Ezért elképzelhető, hogy a lemez alakja és díszítése egyaránt Jézusra vonatkoztatható. Vizsgáljuk meg az elmondottak figyelembevételével a kisnánai 3. sír pártaövének díszítményeit. Feltűnik, hogy a függesztőveret és a csatlemez vonaldísze azonos technikával készült, mintaelemeük azonban különböző. A függesztőveretre giluzsált ékalakzatckat belemagyarázás nélkül egymással ellentétes nézetű M betűknek olvashatjuk; a csattest fonatos dísze pedig az előbbiek értelmében Jézust jelképezheti. Lehetséges, hogy a háromkaréjos áttörésű veret (37 db) a Trinitast szimbolizálja, s láttuk, hogy a keskeny lemezű pótlást I nagybetűs alakjának tekintjük. A másodlagosan az övre felrakott lemez jelképi szempontból tehát megfelelt a kívánalmaknak, bármennyire is diszharmonikusan illeszkedett be a veretsorba. A 37 db veretünk gótikus formája nem sejteti, hogy ez a sziluettjében egy csomópont körüli kettős háromszögű alakzat hosszú motívumfejlődés eredménye. Árpád-kori előzménye növényi mintaelem, a pántolt levélgallér volt, amely a középkori művészetben keleti eredetű.

10 Archaikus megfogalmazásában pántolt, kétirányba szökkenő hármas levelek ezek, a pántolás helyén olykor angyalfejjel.

11 Ez szerintünk Jézus Krisztus monogramjának sajátos keleti változatából fejlődött ki, ahol az X és az I hosszúkás, egymagasságú betűkombinációban jelenik meg.

12 Szabó János Győző JEGYZETEK 1. Bárány né Oberschall Magda: A salgótarjáni és pakonyi sírleletek. Művelődéstörténeti füzetek, 1. Budapest, 1942. 5., IV. t. 2. Csuton: Gerevich L., BpR XIIII. Budapest, 1943. 26. kép,- Makó-Mezőkopáncson: Bálint A., Dolg. 12 (1936) 73. t.; Kaszaperen: Bálint A., Dolg. 14 (1936) 15. t. stb. 3. A leletekre Fettich Nándor hívta fel a figyelmemet. 4. Szabó Kálmán: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bibliotheca Humanitatis Historica III. (Budapest, 1938.) 48-49. 5. Horváth Béla: FA 21 (1971) 164-167. 6. Az egri várban, ill. Heves megyében három XV. századi harangon: О REX GLORIAE VENI CUM PACE háromszor megismételve (Tiszabőről, Gyöngyöstarjánból és Balaton községből való harangok közül a balatoni még ma is használatban). 7. Christian Rietschel: Sinnzeichen des Glaubens. (Kassel, 1965) 61. t. 8. В. Oberschall: i. m. 3., I. t. 9. Rietschell: i. m. 35. t. 10. Csemegi József szerint a VIII. századtól Armenia és Grúzia kő- és faépítészetének egyik kedvelt mintakincse, innen terjedt el orosz földön,- a nyugati keresztény építészetben egészen ritkán fordul elő. (Antiquitas Hungarica III. [Budapest, 1949] 96-98.) 69