Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Friedrichné dr. Kovács Irén: Az 1929–33-as világgazdasági válság hatása Heves megye dolgozó népére

Előnyösebb helyzetbe került tehát a bank azzal, hogy megvárta az alkalmat, amikor az adós, kamattal együtt vissza tudja fizetni a tőkét. A munkanélküliség és a tömegnyomor enyhítésére a Horthy-fasizmus semmi érdemlegeset nem tett. Sokat beszéltek és cikkeztek a nyomorról, az ínségakciókról, a megindítandó közmunkákról, de annál kevesebbet áldoztak ezekre a célokra. Ha valamit tettek, azt is azért tették, hogy az ínségakciókkal próbálják levezetni a tömegek forradalmi hangulatát.

75 Ebbe a munkába az egyház is bekapcsolódott. A politikában szerepet játszó papság felismerte, hogy az új helyzetnek megfelelően új módszereket kell alkalmazni az egyháznak is, hogy betöltse szerepét. Az „új módszer" kidolgozásában nagy szerepet töltött be az Egri Érsekség. „Az egri norma" az egyház és állam összefogásának elveit - annak szükségességét és módszereit - foglalta rendszerbe. A „modern jótékonykodás" alapgondolatát elsőízben 1927 novemberében hirdették meg. „Az egri norma" jelentőségét értékelve dr. Vass József népjóléti miniszter azt mondta: „Az egyház minden idők részére megtalálta s önmagából kitermelte a szükséges mentő szerveket."

76 A norma kidolgozásának egyéves évfordulója egybeesett a ferencesek Egerben való letelepedésének 700 éves évfordulójával, s ez kitűnő alkalom volt az egyház és állam összefogása szükségességének bizonyítására. „Érsek és miniszter" című fejezetben értékeli az egyik korabeli cikk ennek jelentőségét. „Ott volt Eger ősz érseke Szmrecsányi Lajos dr. és odajött a férfikora delén levő Vass József dr. népjóléti miniszter. A ferencesek fehér termét zsúfolásig megtöltötte Eger város legelőkelőbb és polgári közönsége. Ott volt Heves vármegye és Eger város magas tisztviselői kara, az állami hivatalok vezetősége, az intelligens közönség lelkes serege. Mindenki átérezte, hogy itt ma nemcsak a múltat fogjuk ünnepelni, hanem revelációt kapunk a jövőre is." Az ünnepi szónokok között felszólalt a miniszter is: „Innen Egerből szólok most az egész magyar társadalomhoz. A lelket kérem - mondotta - mert ha lelket kaptam, mindent kaptam, s ha a lelket hozzákapcsolom a szociális szolidarizmushoz, megoldottam a társadalom legfájóbb és legveszedelmesebb sebét." Az Egerben „Az egri norma" keretében kidolgozott módszerekre felfigyelt az egész ország. Sőt az egri norma mélyen politikus jellegével feltűnt a külföldi szociológusoknak, akik a norma tanulmányozására igen sűrűn jelentkeztek a népjóléti minisztériumban és Egerben is. A népjóléti minisztérium még büszke is volt erre. „Édes mindnyájunknak jólesik tudni, hogy a szociálisan művelt Nyugat karitatív órákat vesz a megcsonkított, síró Pannóniában".

77 Az egri norma alapgondolatát politikai lényegét csak a felsőbb körök ismerték. P. Oslay Oswald OFM egri Szent Ferenc-rendi házfőnök dolgozta ki, és különböző szinteken differenciált mélységgel ismertette templomi szószékekről, zarándokhelyeken (pl. Szentkúton) hivatalos állami értekezleteken. A norma végrehajtására létrehozott bizottságokon kívül bevonták a különböző társadalmi szervezeteket. Iparos kört, Földműves Olvasóköröket, s nem utolsósorban a fertály mestereket, hogy így biztosítva legyen a „bölcs és okos körültekintés." A fennálló ínséges helyzet eredményes orvoslásához a bölcsességet és célirányosságot a norma a következőképpen fejti ki: „Szociális bölcsességét könnyen biztosíthatja hivatalos alapon környezettanulmányozással, szociális célirányosságát pedig szigorú, ha szükséges rendőri ellenőrzéssel. Vele minden nagyobb nehézség nélkül a múltban (priusz) és a jövőben (futurum) gránit falakat építhet a részvét-szeretet boldogító híveinek. Tehát csak hatósági jellegű és szociális kooperatív munka vezethet eredményekhez." A munkanélküliek nagyfokú nyomora és a nyomor folytán egyre növekvő elégedetlenség további intézkedésre késztette a város vezetőségét. „Éhes gyomorral nem lehet 442