Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Friedrichné dr. Kovács Irén: Az 1929–33-as világgazdasági válság hatása Heves megye dolgozó népére

Az 1929-33-AS VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA HEVES MEGYE DOLGOZÓ NÉPÉRE (A cikk része egy készülő tanulmánynak.) Hazánkban az 1920-as évek végén már mind erőteljesebb méreteket öltő lappangó agrárválság és ipari válság - 1929 végén tört ki. A válság könyörtelen élességgel feltárta, hogy az imperialista hatalmaktól támogatott, gazdaságilag és politikailag függő, feudális maradványokkal terhelt, reakciós bel- és külpolitikát folytató Magyarország gazdasági és politikai élete mennyire bizonytalan, kiegyensúlyozatlan. A válság nem egyforma mértékben hatott az ipar egyes ágaira. Érintette az egész gazdaságot - az egész ipart, igen súlyosan de különösen a termelési eszközöket gyártó iparágak kerültek nehéz helyzetbe és ezen belül is főleg a kisebb üzemek, vállalatok. Megyénkben a Hering-féle Mezőgazdasági Gépgyár és Vasöntöde cég (Egerben) már 1927 óta erősen csökkent ütemben dolgoztatott, mert a környékbeli malmok, bányák, amelyeknek gépeit készítette, beszüntették üzemeiket, a gazdák pedig nem tudtak gépeket vásárolni. A válság éveiben alig néhány emberrel dolgozott az egykor jelentős üzem.

1 Negyven évi működése után 1932 augusztusában az egri Lakatos és Lemezárugyár vezetősége elhatározta a gyár felszámolását. Valamikor 200 munkás dolgozott ebben az üzemben, most alig voltak 30-an a telepen. A felszámolás oka a gazdasági helyzet bizonytalanságában keresendő, a hitelválságban. A bankok nem folyósítottak hitelt a gyártáshoz, a vásárlások a válság miatt majdnem teljesen szüneteltek.

2 A nagytőkés vállalatok versenye a kisiparosok és kiskereskedők tekintélyes részét tönkretette, csődbe juttatta. Az állam adópolitikája is hozzájárult, hogy megyénkben is több száz kisiparos és kiskereskedő ment tönkre, tömegével csukták be a műhelyeiket, üzleteiket. A csődök száma szaporodott. „Elesett gazdasági életünknek szomorú fokmérői azok a hírek - írja az Eger с újság nov. 3-i számában -, amelyek nap nap után jelentik lapunk hasábjain: ma ez az egri iparos ment csődbe, tegnap az a kereskedő kért maga ellen kényszeregyezséget. A névsor egyre nő, nincs kivétel. Elmondhatjuk, hogy nincs ma Egerben olyan iparos, aki nyugodtan nézhetne a holnap elé.

3 A gazdasági válság súlyos helyzetbe sodorta a megye iparosait is. Egerben a ruházati cikkek készítésével foglalkozó iparosoknak átlag 50-70%-kal csökkent az üzleti forgalma/' Ugyanakkor a lakatos, asztalos, bádogos és kovács szakmákban is 50% körül ingadozott a forgalomcsökkenés.

5 Pénztelenségről, szegénységről és nyomorról panaszkodtak Eger üveges, könyvkötő és borbély mesterei is. Az üveges szakmában a forgalmat az építkezések hiánya a felére szállította le. A könyvkötő műhelyekben úgyszólván teljesen szünetelt a munka/

1 A fûszerkereskedésekben 50%-kal volt kisebb a forgalom 1929-ben mint az előző évben.

7 Fizetésképtelenné vált Eger egyik legnagyobb divatáru és textilkereskedése, amely 26 éve állt fenn - írja az Eger 1929. nov. 3-i számában. 28 Az egri múzeum évkönyve 433