Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)
Bakó Ferenc: Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben
BÁTKY ZS., 1921. Parasztházak építőanyag szerint való elterjedése hazánkban. Föld és ember. I. 35-39. BÉL M., Heves megye ismertetése 1730-1735. Fordította és magyarázatokkal ellátta Soós Imre. Eger, 1968. BOROVSZKY S., Heves vármegye. Bp. 1909. BREZNAY !.. Eger a XVIII. században. I-II. Eger, 1933. CSÁNKI D., Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1890. DERCSÉNYI-VOIT, Heves megye műemlékei. I. Bp. 1969. ÉBLE G., A debrői uradalom birtoklási története. Bp. 1909. FEKETE L., A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírása. Jászberény, 1968. Heves megye fontosább statisztikai adatai. Eger, 1965. HML, Heves megyei Levéltár. HOFER T., Két gyergyói udvarház a XVIII. században. Népr. Közi. IV. (1959) 1-2. sz. 265-277. ISTVÁNFFY GY., A palócok lakóháza és berendezése. Népr. Ért. XII. (1911), 1-16. KÁLMÁN В., A nevek élete. Bp. 1967. KNIEZSA L, Magyarország népei a XI. században. In: Szent István emlékkönyv. Bp. 1938. II. 365-472. LÁNG S., A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza. Bp. 1955. MN., A Magyarság Néprajza. Bp. 1941. M. STAT. KÖZL., Magyar Statisztikai Közlemények. MALONYAI D., A magyar nép művészete. Bp. 1922. MENDÖL T., Általános településföldrajz. Bp. 1963. Mutatvány ... a Magyar Néprajzi Atlasz anyagából. A Néprajzi Múzeum Füzetei, 23. sz. Bp. 1967. NAGY GY., Képek Gyöngyössolymos történetéből. Gyöngyös, 1964. PÁPAI K., A palócz faház. Ethn. IV. (1893), 1-31. PELLE B-NÉ, Az egri járás földrajzi nevei. Bp. 1970. SAÁD A., A kaptárkövekről. Az Egri Múzeum Évkönyve I. 1963. 81-93. SELMECZI KOVÁCS A., A csűr szerepe Észak-Heves megye paraszti gazdálkodásában. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968. 197-216. SOÓS I., A jobbágyföld sorsa Heves megyében. Eger, é. n. SZABÓ Z., Cifra nyomorúság. Bp. é. n. SZ. MORVAY J., Asszonyok a nagycsaládban. Bp. 1956. TANNER J., Egerszalók. Bp. 1961. VISKI K., Népi és úri műveltség összefüggései a tárgyi néprajzban. In: Úr és paraszt a magyar élet egységében. Szerk. : Eckhardt S. Bp. 1941. JEGYZETEK 1 Magyar Stat. Közi. 42. k. 10.* 1.; Bátky Zs. 39. 1. 2 Szabó Z. 85. 1.; Tanner J. 108. 1. 3 Sirokot szláv helynévként említi Kniezsa I. 407. 1. (siroki = széles) * V. ö.: Láng S. 263. 1.; Borovszky S. 12. 1. 5 Ld. : Heves m. fontosább statisztikai adatai. Eger, 1965. — AM. Stat. Közi. 42. kötete szerint a jelenlevő össznépesség száma 1869-ben 1491,1890-ban 1687,1910-ben 1944 volt. 6 Ld. Borovszky S. 196. 1.; Malonyay D. IV. 7. 1. 7 Bakó F. 1966.265,301. 1. 8 Ld. Kálmán B. 83 1. 9 A kérdést töb szempontból tárgyalják a (Bakó F. szerk., Palóc kutatás Módszertani Közlemények I.) Módszerek és feladatok Eger, 1968. с kötet tanulmányai. 10 Ld. Csánki D. I. 53, 56, 65, 67, 69. 1. 11 Ld. Fekete L. 31, 46 (Sirok 57.) 1. Hogy ezek a települések viszonylag mennyire nem voltak jelentéktelenek, mutatja a házak száma: Sirokon 10, Rozsnakon 8, Nagyberekben pedig 10 ház után hajtották be az adót. 12 Ld. Soósl. 85. 1. 13 HML. Eger város iratai. B. I. 31. 14 Ld. Soósl. 116. és 97. 1. 15 HML. öi. 1059. 16 Ld. Éble G. 31—32. 1.; Borovszky S. 243 1. 17 HML. Úrbéri és tagosítási iratok. Sirok 2. sz. 365
