Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Bakó Ferenc: Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben

mennyi külön bejárattal. Az istállókban marhát és lovat együtt, illetve vegyesen tar­tottak. A nagyobb istálló mellé vagy önállóan, vagy külön bejárattal takarmányos fülkét is vágtak, de ha nem volt rá hely, az ajtó mellé földbe vert dorongokra vessző­ből fonták. Minden istállóban még vágáskor kőből hagyták ki a jászolt, természetesen akkor, ha a helyiség eredetileg is istállónak készült. Csak a lovas, szekeres gazdák­nak volt szükségük íészerre, ezért ezzel is ritkán találkoztunk és olyan udvarokon, ahol a barlanglakást már felváltotta a fennálló ház (67. ábra). Az ilyen nagyméretű üregek funkcióváltozására jellemző a Rákóczi u. 13. szám példája, ahol másodlagosan kenyérsütő kemencét és húsfüstölőt építettek be az elejére, a belsejét pedig fáskam­rának, szerszámosnak használják (60. ábra). Kisebb jelentőségű építmény Sírokon a borospince, mert a lyukakban lakó szegénységnek sohasem volt szőlője, illetve az 1945. évi földreform juttatott valami keveset nekik is abból a jelentéktelen mennyi­ségű szőlőterületből, ami egyáltalán a falu határában van. Ennélfogva kevés a pince és ezek is, mint a többi gazdasági építmény, külön bejárattal nyílnak az udvarról többnyire a lakás mellett, de valamivel mélyebb szinten vagy az udvar szintje alatt vannak. Az elenyészően kevés bor mellett főleg krumplit tartanak benne. Minden barlanglakás mellett van sertésól és baromiiól, s ezek kis terjedelmüknél fogva többnyire elférnek a lakás közelében, természetesen kőbe vájva. Sertésólból sok helyen kettő van, külön a süldőknek és külön a hízóknak. A tyúkok helye ritkán - a legegyszerűbb megoldással - a lyuk feletti sziklán van, ahol a szabad ég alatt hálnak. Gyakoribb a kőbe vájt tyúkól, sokszor a helykihasználás érdekében az ólak­nál magasabban, a tyúkok pedig létrán közlekednek az ólba (71. ábra). A barlanglakás udvara nagyon szűk és ahol tágasabb, annak köszönhető, hogy több hajdani lyuk előtere került közös tulajdonba. A kis udvart a hagyomány szerint régen nem kerítették, csak a szomszédok felé jelentett választóvonalat egyes helye­ken a természetes szikla. Ma minden udvar kerített a legkülönbözőbb anyagokkal, közöttük helyben előállítható a sövény és a kőkerítés. Utóbbi épp úgy kötőanyag nél­kül - csupán földdel kötve - készül, mint a fennálló házak fala. A kerítés vagy a ház előtt nem ritka a terméskőből faragott padka, ahová alkalmankint kiülnek az embe­rek (65. ábra). A kőlyukak udvarának legszembetűnőbb vonásai a különböző szintek­re vezető lépcsők, mindig az udvar talaját képező riolittufába vágva. Kevésbé feltűnő, de annál fontosabb az a primitív módszer, amellyel az egyes üregek bejáratát védik az esővíz becsurgása ellen. Képeinken szépen kirajzolódik az a szabályos, illetve szabálytalan, szamárhátív alakú vájat, amit a bejárat fölé alkalmaznak ebből a cél­ból (76-7. ábra). Ezek a vízorrok lényegében az eresz funkcióját igyekeznek betölte­ni, ha nem is teljes igénnyel. Dolgozatunk első részében a levéltári adatok arról vallottak, hogy a lyukak lakói a zsellérség közül kerültek ki. A barlanglakók nagy többsége ma is szegény ember és ezért egyszerűek a lakások, ezért olyan kevés a hozzájuk csatlakozó gazdasági épít­mény. Feltűnő azonban, hogy a barlanglakók nem képezik a siroki társadalom legsze­gényebb, legelesettebb rétegét. Ez ugyanis a cigányság. A cigányok napjainkban a falu szélein három csoportba tömörülve laknak: a Kastó vőgyin és az Alvégben a Ci­gány bányának nevezett területen már 1860-ban kétségtelenül és bizonytalan idő óta a Pincéskúton. A cigányok nagyobbrészt egysejtű, kezdetleges putrijához viszonyítva a barlanglakás feltétlenül magasabb, civilizáltabb fejlődési fázist jelent. Mégis az ál­lapítható meg, hogy egyetlen lyukban sem lakik cigány család, inkább a maguk nem­zetiségi keretei között, a többiekkel együtt maradva igyekeztek elmaradott lakásvi­szonyaikon javítani. A család és a rokonság összetartó ereje mellett ennek az is ma­gyarázata lehet, hogy a lakatlanná vált barlanglakások sohasem váltak gazdátlanná, egy-egy bekerített udvaron a másik lyuk vagy a fennálló ház mellett gazdasági funk­350

Next

/
Thumbnails
Contents