Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Bakó Ferenc: Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben

IV. Kőbe vájt építmények Sírokon A falu népi építészetének ezeket a jellegzetes összetevőit paradox módon Sirok történeti és földrajzi-néprajzi leírásai - amint erről fentebb már szóltunk - figyelmen kívül hagyták/'

7 Azok a tanulmányok azonban, amelyek a táj geológiai,- vagy építészeti ismertetésével foglalkoznak, a barlanglakások tekintetében Sirokot jellemző példaként szokták megemlíteni. A megye első alapos és szakszerűnek mondható monográfiája például így ír erről : „Egyes helyeken, a megyének hegyes vidékén, vágynak kőbe vágott szerény lakocskák is, Sirok helységében eleget láthatni, Egerben is találtatnak, de csak gyéren."

48 Az 1922-ben megjelent palóc népművészeti monográfia ugyancsak utal Sírokra, amikor ezeket írja: „E vidéken feltűnően sok még most is a legősibb lakás: a földbe, a terméskőbe vájt lakóhely. A pétervásári járásban lévő Sirok községben, azután Demjénben . . . még most is egész sereg barlanglakást, földbevájt lakóhelyet találunk." Ugyanez a mű a 202. lapon közli egy siroki pinceház alaprajzát is (310. ábra), de sajnos minden megjegyzés nélkül. A szakszerű, méretarányos rajzról a téma ismeretében a következőket tudjuk leolvasni. Az egysejtű lakórész ajtajától balra két ablak látszik, a szoba formája szabálytalan, különösen ami a belső, rövid falat illeti. Ez nem párhuzamos a bejárati fallal és a jobboldali oldalfallal sem derékszöget zár be. A hátsó, belső sarokban áll a kemence, aminek elhelyezéséből és formájából arra lehet következtetni, hogy belőlfűtős, kürtös kemence volt. A kemence mögött a szoba sarka nincs szegletesre kiképezve. - A szobától balra különbejáratú kis kamra látszik, jobbra pedig lépcsős lejárat a pincébe. A szoba méretei: h.: 600, sz.: 500 cm,a pince nagysága: h. : 200, sz. : 350 cm. - E földbevájt helyiségek előtt szűk kis udvart látunk (h. : 400, sz. : 650 cm) és ezt kerítés övezi, ami vastagsága és szabálytalansága következtében valószínűleg tufakőből volt kifaragva/'

9 - Később Bátky Zsigmond is úgy hivatkozik Sírokra, mint a barlanglakás jelentős előfordulási helyére

50 és legújabban Mendöl Tibor az oldalról vulkáni tufába vájt hajlékok tárgyalása során említi példaként községünket; könyvének 6. és 7. ábrája pedig éppen siroki barlanglakásokat mutat be.

ul A fentiekben idézett szemelvények azt bizonyítják, hogy az egyetlen Malonyay rajz kivételével a siroki barlanglakások témája a szakirodalomban csak utalásként kapott helyet, de úgy is talán csak annak tulajdoníthatóan, hogy egy részük forgalmas útvonalon, az idegenforgalmilag régóta látogatott Mátra tövében húzódva, szinte felhívja magára az arra utazók figyelmét. 1971 tavaszán a siroki barlanglakások számát és használatuk módját az érdekelt falurészek bejárásával mértem fel. A szemle, melyben Török József, nyugalmazott helybeli kőbányász volt segítségemre, a lakások számának a megállapítását célozta, tehát azokat a kőbe vájt építményeket, a nép nyelvén lyukakat kívánta felderíteni, amelyek ma, vagy a múltban kétségtelenül emberi lakás célját szolgálták. A felmérés e céljának megfelelően csak azokat az utcákat jártam be, amelyekben vagy ma vannak még ilyen lakások, vagy voltak akár a hagyomány, akár a történeti források tudósítása szerint. Kimaradt tehát a Felvég (Petőfi u.), ahol vannak ugyan sziklába vájt gazdasági rendeltetésű építmények, de ezeket sohasem lakták. Az előbbi nézőpontból felmérhető barlanglakásokat három utcában találtuk meg, az alábbi felsorolásban. A Vörös Hadsereg u. 25. számú ház telkén három egysejtű, 1968 óta már lakatlan. A Vörös Hadsereg u. 27. szám alatt egysejtű, lakott. A Vörös Hadsereg u. 45. szám alatt kétsejtű - ház és konyha -, lakott. Udvarán fennálló kamrával. Felmérve. A Vörös Hadsereg u. 47. szám alatt egysejtű, lakott. A bejárat előtt tornác, ráaggatott kukoricával. 340