Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Korompai János: Gárdonyi Géza levelezése Gárdonyi Sándor hagyatékában III.

Jankovics Dezső. (626) Egri polgármester, akivel Gárdonyi később jó barátságba került. A bemutatott levél az író sok nehézséggel teli magánéletére villant fényt. Egerbe költözése után éveken keresztül fáradozott, hogy magához vehesse gyermekeit. Végül két fia (Sándor és József) és Gizella nevű lánya került hozzá, ahol ő és édesanyja gondoskodott a nevelésükről. Kulcsár Ferenc (627) költő, műfordító, több lap munkatársa. Verseskötete: Ecce Ego . . . Budapest, 1906. A Gárdonyi írásában említett levelet Az a hatalmas harmadik olvasása után intézte Gárdonyihoz Kulcsár Ferenc. Kürti Menyhért. (808) Cisztercita szerzetes, tanár. Az egri gimnázium igazgatója, tankerületi főigazgató volt. Lendl Adolí. (809-817) Zoológus, a MTA 1. tagja. 1887-ben részt vett Herman Ottó norvégiai tanulmányútján. 1888-ban a műegyetemen az állattan magántanára. Később állatpreparáló és tanszerkészítő intézetet nyitott Budapesten. 1901-től országgyűlési képviselő. 1906-ban expedíciót vezetett Kisázsiába, 1907-ben a La Plata-i és a Buenos Aires-i múzeumok meghívására a Kordillerákban gyűjtött. Egyetlen kísérővel kelt át a hegységen. Erről az útról küldte jó barátjának, Gárdonyi Gézának a 813-815. számú levelezőlapokat. 1911-ben a budapesti Állat- és Növénykert igazgatója lett. Ő alkotta meg a modern állatkertet Budapesten. Főleg a pókokkal foglalkozott. Ez a terület Gárdonyit is érdekelte. • Lőwy Árpád. (819) Valódi nevén Réthy László numizmatikus, költő. A Nemzeti Múzeumnak 1901-től igazgató-őre. A MTA levelező tagja. A Néprajzi Társaság egyik alapítója. Lőwy Árpád néven humoros (gyakran obszcén) költeményeket írt. Maczky Valér. (628) Gárdonyi egri baráti köréhez tartozott. Filozófiai és esztétikai író. Cisztercita szerzetes, Pécsett és Egerben volt gimnáziumi tanár. Malonyay Dezső. (822) író, művészettörténész. Kolozsvárt, majd Budapesten tanított. Jelentős a magyar népművészet körében munkatársakkal végzett nagy arányú gyűjtése. Mátékovits Józseíné. (864) Gárdonyi Géza szomszédasszonya. Bensőséges barátság alakult ki köztük. A gyakran betegeskedő írót Mátékovitsné - Mila néven is emlegetik - odaadással ápolta. Nyeste Béla. (631) „Zágráb, Magyar államvasutak" a borítékon levő közelebbi címzés. Ebből és a levél tartalmából arra következtethetünk, hogy a zágrábi állomáson a magyar zászlóval kapcsolatban valamilyen politikai tartalmú eseményre került Pásztoryné. (825) Férje, Pásztory Móric Miklós kertész, filmrendező volt. 1898ban virágcsarnokot nyitott Budapesten, a virágkertészetből meggazdagodott és 1914ben megalapította a Nemzeti filmvállalatot. 1917-ben Korda Sándorral társult és haláláig a Corvin filmvállalat igazgató-rendezője volt. A Pesti Hírlaphoz. (633) Az egri múzeum 19 éves vasúti bérletjegyet őriz Gárdonyi hagyatékában. Az író szívesen utazott és az újságtól, amelynek munkatársa volt, a tiszteletdíj mellett az ország összes vasútvonalaira érvényes első osztályú bérletet is kért. Az ismertetett sürgetés bizonyára eredményes volt, mert gyűjteményünkben megtalálható a „Pesti Hírlap munkatársa" részére kiállított 1921. évi vasúti jegy. Ezt a levelet Dolp Károly győri lakos ajándékozta a múzeumnak, Hasonló tárgyú a 640. sz. levél is, amellyel a Pesti Hírlap megbízottja az 1918-ra szóló bérletet küldte meg Gárdonyinak. Dr. Petró József. (634) Abban az időben az egri Katholikus Tudósító szerkesztője, később az egri papnevelő intézet rektorhelyettese, majd váci püspök. Szarvassy Margit (835) Tanítónő, Feszty Árpádné barátnője. Gárdonyi Géza udvarolt neki, leveleket írt hozzá. Valószínű, hogy a 847. és 848. számok alatt bemutatott levelezőlapokat is <p küldte Gárdonyinak. 316