Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Katona Imre: Az apátfalvi kőedénygyár első évtizedei

régi bérlő nem költözött ki onnan. Ily módon tehát a falu szélén álló műhelyt ideiglenes jelleggel létesítették. Az eddigiekben az apátfalvi gyár mindmáig ismeretlen első évtizedére vonatkozó kutatásainkat összegeztük. Ebből is nyilvánvaló, hogy a gyárat nem 1843-ban alapította a Telkibányáról Miskolcra, majd onnan Apátfal vára költöző Hüttner, mert az már 1835-ben üzemelésre készen áll. Első bérlője Schnir András volt, aki Miskolcról került Apátfalvára ugyanúgy, mint az 1842 és 1846 közötti bérlő, Hüttner József, akinek néhány munkája fenn is maradt és múzeumainkban megtalálható. Katona Imre JEGYZETEK 1 Petrik Lajos: Adatok a magyar agyagipar történetéhez Művészi Ipar, 1889. 15. 1. 2 Wartha Vince: Az agyagipar technológiája. Bp. 1892. 139. 1. 3 Kubinyi-Vahot: Magyar és Erdélyország képekben. Pest, 1854. IV. 86. 4 Molnár László: Az apátfalvi keménycserépgyár és az 1846-os iparműkiállítás. Heves Megyei Múzeumok Közleménye. Eger, 1964. 273—285. 1. 5 Fényes E.: Magyarország geográphiai szótára, Pest, 1851. II. 29. 1. 6 Heves Megyei Tanács VB. Levéltára. Szemináriumi iratok, Nro 607. 7 Molnár im. 280. 1. 8 Kubinyi-Vahot im. 90. 1. 9

Uo. 90. 1. 10 Molnár im. 274. 1. 11 Értesítő, 1841. 62. sz. 12 Heves Megyei Tanács VB Levéltára. Szeminárium. Lajstromozott iratok, Nro. 559. 13 Kubinyi-Vahot im. IV. 89. 1. 14 Iparművészeti Múzeum 52.3444 és 53.2660 ltsz. darabok! 15 Csak anyaguk különbözik ! 16 Iparművészeti Múzeum. Ltsz. 67.707.1. 17 Uo. Ltsz. 53.2660. 18 Uo. Ltsz. 19.587. 19 Mihalik Sándor: Adatok a regéczi porcelángyártás történetéhez. Művészettörténeti Tanulmányok. Bp. 1957. 120—121. 1. 20 Uo. 120—121. 1. 21 „A Hüttner-féle miskolci mesterkedéseknek lehet emléke az a felhőkön álló kínai alakokkal díszített porcelántányér — (Miskolc, 1838 jeggyel!) — mely több évtizeddel ezelőtt, mint nagy ritkaság megfordult Csányi Károly, az Iparművészeti Múzeum egykori igazgatójának kezén. Uo. 121.1. 22 Molnár László : Porcelán- és kőedénygyártás Miskolcon a reformkorban. Herman Ottó Múzeum Évkönyve VI. köt. (1966) 244. 1. 23 Mihalik i. m. 117—119. 1. — Mihalik: A magyar porcelángyártás kezdetei Folia Archeológia (Új folyam) VI. köt. (1954) 174—175. 1. 24 Mihalik: Adatok a regéczi porcelángyártás történetéhez. 117. 1. 25 Uo. 117—118. 1. 26 Az igazgatósági ülésen „a T Bányai Sztóságot viselő erdész Skor József" jelentésének 2. pontjában találhatjuk: „A Fábrikásoknak hátra lévő, s' 714 ft terjedő illetőségek teljesítése. —" OL. Bretzenheim es. lt. (P. 66.) II. A. 10. Prêt. sess. 304 számozott old. 27 Mihalik: Adatok a regéczi porcelángyártás történetéhez. 120—121. 1. 28 [OL. Bretzenheim cs. It. (P. 66) II.] A. 10. Prot. sess. 1839. júl. 20. Nro 5. — Már 1838-ban — Hüttner szökése évében — nem fizették rendszeresen a fabrikásokat, mint ez az 1838. szept. 6.-i ülés jegyzőkönyvéből kiderül. Nro 2 „A Fábrikásoknak hátra levő, s' 714 ft terjedő illetőségek tellyesítése" (304. számozott old.) — Uo. Prot. sess. 1839. dec. 12—16-ig tartott ig. ülési jkv. (269. sz. old.) 29 Uo. Ol. Bretzenheim es. lt. Prot. sess. 1839. júl. 20. 30 Uo. Prot. sess. 1845. júl. 14. (537 sz. old.) 31 Uo. 32 A Borsod megyei levéltár és Miskolc város levéltárának kutatásakor a kérdéssel nem találkoztam, pedig a szóbanforgó évek mutatót tüzetesen tanulmányoztam. 33 II. 472. 270