Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)
Molnár József: Az egri Kethüdá dzsámi
fülkéi és szalagos függő gyámköveinek mélység és magasságkülönbségére alapozott játéka - egyedülálló épületplasztikát képvisel a hazai emlékanyagban (5. kép). Tudjuk, hogy a konzolkoszorú plasztikája is megsérült az 1895-ös villámcsapás következtében. (1969. VIII. 1-én ugyancsak villámcsapás érte a minaret: a konzolkoszorú egy darabja levált a nyugati oldalon, ugyanekkor a törzs falazata is meglazult.) Erre utal Möller István felmérési rajzán olvashatjó jegyzet is: „A koronázó párkány két oldalán rongált foghíjas volt". 11 A 14-szögű körerkély építészeti érdekessége, hogy alaprajza pontosan azonos nagyságú a lábazat alaprajzával : az élsarkaiból felvetített függélyes egyenesek kimetszik a körerkély tányérjának sarokpontjait, tehát a két alaprajz fedi egymást. Erről a körerkélyről hangzott fel a müezzin harsány hangja, amely naponta ötször szólította imára az igazhitűeket: „Nincs több Allah csak egy Allah végtelenül hatalmas Jöjjetek hát imádjátok Őt Az ima édesebb, mint az álom Fel tehát az imára, fel a boldogságra". A minárék leglabilisabb része a poligonális kas (pétek) volt, 6-8 m magas teste és 4-5 m magas süvege (tadzs). Közülük egyik vagy másik mindenütt csonka, vagy hiányzik, ugyanis a közel 12-14 m magas felépítmény, csupán a körerkély lépcsőházának peremén feküdt fel 15-20 cm vastag falával. A magas test a legritkább esetben bírta ki labilis rögzítése miatt a viharos szélnyomást vagy éppen a villámcsapást, ezért dőltek le vagy omlottak össze. (Érd, Szigetvár, Pécs.) Az egri mináré eredeti süvege a XVIII. században pusztulhatott el, míg kasának csak egy része hiányzott a múlt század elején, mint ezt az itt közölt névtelen rajzolók metszetén is jól érzékeltetik. Sztehló, aki lebontotta a Pyrker-féle harangalakú bádogtetőt, egyéni elképzelése szerint három kősorral kiegészítette a kast, amelyet a körerkély alatti konzolos fülkék lekicsinyített másolattaival egészített ki. A restaurátor egyéni elképzelése alapján készült az övgyűrü alatti és feletti, mélyített síkplasztikás motívumok rajza is (nyolcszögű csillagok és a pontyhátú motívumok). A kas befejező része a Sztehló-féle restaurálás - sötétebb színezetű kősorai, jól megkülönböztethetők az eredeti világosabb, napszívott falazat színétől. 12 (Lásd a kősüveg megrendelési rajzát.) Az egykor patinás rézlemezzel borított, faszerkezetű csúcson süveget nem pótolhatja a jelenlegi nyomott és alacsony kősüveg, amely valószínűtlenül hat műemlékünk csúcsán. Az egri mináré kőbefaragott remek tornyával és épületplasztikájával méltán képviseli a mohamedán-török építészetet hazánkban. Molnár József 235