Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)
Szántó Imre: I. Ferdinánd király intézkedései 1552 nyarán Eger és Szolnok védelmére
szándékozik megtámadni. Nyáry Lőrinc várnagy és helyettese, Pekry Gábor szintén segítséget kértek a királytól a Szolnok ellen felvonuló Ali budai pasa és Ahmed pasa seregei ellen, mivel alig volt több hasznavehető katonájuk hatszáznál; az őrség nagyobb része betegen feküdt. Ha a király azt akarja, hogy Szolnok megmaradjon, minél gyorsabban nagyobb létszámú katonaságot küldjön segítségükre/' 3 A várbeli német őrség garázdálkodása folytán sok ház és a lőpor nagy része is a lángok martaléka lett. 44 Castaldo Nyáry kapitány segélykérésére utasította Tóth Mihályt, a volt szegedi főbírót, hogy 300 gyalogossal siessen Szolnokra. Tóth csapata azonban már nem érkezett meg Szolnok védelmére. Az erdélyi fővezér azzal mentegette magát, hogy ő is elég későn értesült a szolnoki vár szorongatott helyzetéről. 45 Balassa Menyhért a nemesi felkelés szervezésével volt megbízva, de eredményt nem tudott felmutatni. A töröktől való félelem miatt a nemesek addig nem merték otthonukat elhagyni, amíg valamilyen királyi segítség érkezését nem remélhették, ez pedig - Castaldo szerint - most csak egyedül istentől érkezhet. Akik mégis felkeltek, azok is tüstént szétoszlottak. Így Balassa Menyhért csak a maga 200 lovasával maradt, akikkel Castaldóhoz akart vonulni, a tábornok azonban visszaparancsolta, hogy inkább Szolnok és Eger ügyét támogassa. 40 Castaldo nemcsak Balassa János, hanem Bebek Ferenc, Perényi Gábor és az egri várnagyok figyelmét is felhívta arra, hogy a palásti csatában szétszórt külföldi zsoldosok maradványait gyűjtsék össze és szólítsák be Eger védelmére. 4 ' A király erdélyi fővezére arra kérte Ferdinándot, hogy nyújtson segítséget - ha lehetséges - legalább Egernek, amelynek jelentőségével ő maga is tisztában volt. 48 Az erdélyi királyi zsoldoshad ugyanis Egeren és Tokajon keresztül kapta az utánpótlást és a pénzt. Ha Eger elesik, akkor Castaldo utánpótlási vonala - Kassán és Tokajon keresztül - lényegesen meghosszabbodott volna. 49 Miután Ali budai pasa augusztus 24-én csapataival megszállta Szolnokot, Dobó István és Mekcsei István kapitányok Rátkay Pált, a királyi hadak kapitányát kérték fel közbenjárásra, hogy Ferdinánd Szolnok és Eger részére késedelem nélkül küldjön segítséget;' 0 De ne akkor küldje azt, amikor - az ostromzár miatt - már nem tudnak bejutni a várba! 51 Ferdinánd folyton biztatta Dobót és tiszttársát, hogy gyűjti a hadat segítségükre : ,,Az jó király hamar Egré irata, Két vitéz tiszttartóját bátoritá. Minden kegyelmével magát ajánlá. Népével megsegélli áltáljába". 52 Sem Egerben, sem Szolnokon nem volt elég erős várőrző gyalogság. A király azonban csak akkor rendelte el Szolnok és Eger részére a magyar gyalogosok (darabontok) verbuválását, mikor e várak már nagy veszedelemben forogtak. Ferdinánd csak Szolnok megszállása után sürgette hadi biztosait, hogy gyorsan küldjenek Szolnokra 500, Egerbe pedig 300 gyalogost, mivel ezek a várak kevés számú őrséggel rendelkeznek. A hadi biztosok azonban a király parancsának még augusztus 31-re sem tudtak eleget tenni. Serdéy György és Werner György az előírt számú katonaságot nem küldhette el. Ezért Ferdinánd augusztus utolsó napján megparancsolta a hadi biztosoknak, hogy a megállapított létszámú katonaságot mind a két várba küldjék el, vagy csak az egyikbe, ha a másikat már megszállta az ellenség.^ 3 Hogy mennyit ért Ferdinánd király segítsége, illetve elkésett igyekezete Szolnok és Eger megvédésére, jól megvilágítja Dobó Istvánnak és tiszttársának augusztus 25én írt levele: „Hallottuk, hogy őfelsége Bécsbe érkezett, a semptei tábornak hosszát 205
