Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)
Szántó Imre: I. Ferdinánd király intézkedései 1552 nyarán Eger és Szolnok védelmére
„Uraknak, az felföldi vármegyéknek, Királ irata, mint jó hiveinek, Oltalmára gondolnának Egörnek, Ha kivannak megmaradtát földöknek". 17 A palásti csatavesztés után Miksa főherceg a védelem szervezésére és az ütközetből megmenekült seregrészek összegyűjtésére hadi biztosokat nevezett ki Felső-Magyarországra. 18 A szétszóródott seregrészek összegyűjtése mellett új csapatok felfogadására és Nagyszombatban történő gyülekeztetésére is parancsot adott. Különösen felhívta a hadi biztosok figyelmét Szolnok és Eger várára. 19 Az ellenség várható támadása miatt gondoskodjanak a bányavárosok védelméről. 20 Thurzó Ferenc nyitrai püspök, Balassa János és mások szedjenek össze vagy 600 embert és rendeljék azokat Szolnokra és Egerbe. Serédy György pedig arra kapott utasítást, hogy 150 lovast küldjön segítségül Kassáról. 21 Ferdinánd király a magyar kamarával augusztus 16-án közölte, hogy Egerbe bizonyos mennyiségű puskaport, ágyút és ólmot küld a vár megerősítésére. Parancsot adott, hogy ezeket a hadiszekereket a pozsonyiak késedelem nélkül szállítsák le. 22 Ferdinánd király a kapott jelzések alapján maga is meggyőződhetett a veszély nagyságáról. Ezért a nyár folyamán állandóan sürgette bátyját, V. Károly császárt, hogy tegyen pontot a háború végére Németországban, hogy a német hadakat szolgálatába fogadhassa és a török ellen Magyarországra küldhesse. A császár végül is engedett öccse kérésének és júliusban aláírta a passaui békét. Kiadta a parancsot a segélyhadak fizetéséhez szükséges pénz beszedésére. Móric szász választó felajánlotta seregét, mely - mint Ferdinánd írja - nem nagyszámú, s elég későn érkezik, de jobb valami, ha későn is, mint semmi és soha. Ezenkívül a münsterbergi hercegtől is szolgálatába fogadott 400 lovast s hozzálátott a pénz előteremtéséhez, hogy Szász Móric hadának zsoldját az első hónapra kifizethesse és annak leszállítására a dunai hajóhadat előkészíthesse. 23 A király augusztus 14-én közölte Castaldóval, hogy Móric szász választó 1012 000 főnyi gyalogos és 3-4000 főnyi lovas sereggel útban van Magyarországra. Egyszersmind elrendelte, hogy a németországi hadjárat miatt Tirolban, Ausztriában és Csehországban elhelyezett csapatok is Magyarországra induljanak. 24 Castaldo örömét fejezte ki a németországi háború bevégződése miatt: „A sereg jövetelének hírére - írja Miksához - mindenkiben ébred a remény". 25 Castaldo tanácsosnak vélte, ha a király bármily csekély sereget is útnak indítana néhány ágyúval Magyarország felé, s egyszersmind elrendelné a nemesi felkelést. Ha e mellett maga a király is táborba szállna, „az ellenség félénkebb, az erdélyiek pedig állhatatosabbak lennének". 20 A tábornok még szeptember 11-én is arra kérte Ferdinándot, hogy jöjjön le Pozsonyig; legalább színlelje, hogy kimozdult Magyarország megsegítésére. 27 A Szász Móric vezetése alatt álló sereg hajón érkezett Győr alá, s ott tábort ütött. Ferdinánd király utolsó menedékét látta ebben a szedett-vedett zsoldosseregben, hogy ügye Magyarországon a török ellen támogatást fog nyerni. 28 De Móric szász választó nem azért jött magyar földre, hogy itt a Habsburgok érdekeit szolgálja. 29 Arra hivatkozva, hogy a többi német fejedelmet kell előbb bevárnia, az időt a Győrnél való vesztegeléssel fecsérelte el. A Bécs védelmére rendelt tekintélyes sereg tétlenül és részvét nélkül szemlélte a magára hagyott Szolnok és Eger halálos küzdelmét. 30 Közben Ahmed pasa nagyvezér győzelmes serege megindult Temesvár felől. Vas László gyulai tiszttartó augusztus 13-án azt írja Castaldónak, hogy Ahmed a Tiszán túl egyenesen Szolnok ellen szándékozik vonulni. 31 A Szászsebes melletti táborból Castaldo augusztus 16-án kelt levelében úgy értesítette Miksa főherceget, hogy a török 203
