Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)
Fodor László–Kozák Károly: Leletegyüttesek a románkori székesegyház környékéről
A gödröt legfelül vegyes, kőtörmelékes réteg töltötte ki mintegy 60 cm mélységig, majd barnássárga, agyagos réteg következett. 1,50 m mélységtől kezdve kőporos, majd 2 m-től sárgásbarna, fekáliás, kőtörmelékes réteg következett, mintegy fél méter vastagságban. Ebből a rétegből kerültek elő a cserép-, vas- és fémtöredékek (20. kép). 2,50 m-től a gödör fenekéig nagyobb kövekből álló törmelékréteg, majd legalul kőporos réteg helyezkedett el. A kőporos rétegben kevés vastöredéket is találtunk. Korsó A korábban tárgyalt szemétgödrökkel szemben e helyen csak egy kiegészíthető, kiöntőcsöves korsót (19. kép) és egy teljesen azonosnak töredékét, valamint egy zöldmázas edény fenéktöredékét találtuk a fekáliás rétegben. Más kerámia nem került elő ebből a gödörből. Számunkra ez mégis nagyon fontos lelet, mert ez a korsó és töredéke lényegesen eltér az eddig ismertetett edények anyagától és formailag is más. Anyaguk jól iszapolt agyagból készült és sárgásfehér színűre égették. 20 A korsó testének formája lényegében olyan mint a korábban bemutatott, még a sekély hornyok is körbefutnak a fül alatt. A kiöntőcső azonban már szabályosabbra formált, kúp alakú, s végén nem hajlik kissé előre, mint általában megfigyeltük ezt számtalan kiöntőcső töredéknél. 27 A nyakrész is más. Karcsúbb és lényegesen magasabb, körbefutó hornyokkal és bordákkal tagolt. Szájnyílása sem alkot külön részt a nyak felett, hanem csak a nyak szélesedik kissé a szájnyílás felé. A nyakrész és a kiöntőcső kissé a fémedények felé mutat. Az is nagy különbség a másikkal szemben, hogy ez a korsó kívül-belül mázatlan. Az anyag különbözősége arra mutat, hogy nem azonos mester készítette a kétfajta korsót. Az is feltételezhető, hogy nem is egy időben készültek, s talán ez utóbbit nem is török fazekas készítette. Az azonban bizonyos, hogy ez is törökkori korsó. Ezt a fekáliás réteg aljától felfelé - tehát a korábban a gödörbe kerültek felett - tártuk fel. Fémek 2,30 m mélységben két darab rézdísszel záródó késnyéltöredéket, két ajtó-, vagy ládapántot, egy ásótöredéket, egy 10 cm átmérőjű vas ágyúgolyót, ácsszögeket és több felismerhetetlen vastöredéket találtunk. A fémtöredékekkel azonos rétegben találtunk egy csaknem ép állapotban levő réz kannát (21. kép). 28 Csak a kupakja hiányzott. A kupak tartására szolgáló bilincset a nyakra és a vállra szegecselt fül tartja. 29 A kanna és a többi fémtárgy vizsgálata, valamint a gödör fölé épített fal arra utal, hogy a XVII. század első felében kerülhettek ezek a tárgyak a gödörbe. 30 IV. A székesegyház É-i íala melletti szemétgödör Ezt a szemétgödröt is közvetlenül a székesegyház ÉNY-i sarkán álló támpillér, ill. torony és a hajó fala közti szögletben ásták, egészen a falsík mellett (1. kép). A gödröt a sziklás altalajba vágták. Átmérője 1,5 m, mélysége 5,30 m (20. kép). Az ovális alakú gödör felső részét bolygatott, barnásszürke törmelékréteg és másodlagosan bedobált emberi csontok töltötték ki. (Valószínűleg a korábbi feltárás idején megtalálták a gödröt, de nem tárták fel egészen, ide temették a feltárás idején talált csontok egy részét.) 1,8-2 m mélységben jelentkeztek az első cserepek, majd egy csaknem ép bögre. A leletanyag nagyobb része török, illetve törökkori kerémia volt. A fenékrészen is egy török talpastál nagyobb töredékei kerültek elő. 31 151
