Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)
Nagy Árpád: Négy renaissance kori síremlék a középkori egri Szent János székesegyházból
Az újabb ásatások folyamán jelentősen gyarapodott a renaissance-kori síremlékek töredékeinek száma: a vizsgált sírlapok párhuzamait keresve, átnézhettem az új leleteket. Közöttük a Verebélyi-sírkő mesterének kezéből kikerült legalább három, a Vári-i Máté-sírkő készítőjétől valószínűleg két síremlék töredékei szerepelnek. 78 Az újabb leletanyagban évszámmal megnyugtatóan keltezett töredékre nem bukkantunk; úgy látszik tehát, hogy a vizsgált négy síremlék a négy mester egri működésének időrendjét is megszabja: 1493 körül: a Verebélyi-sírkő mestere; 1505 körül: a Vári-i Máté-sírkő mestere,1507 körül: a Vaja-i László-sírkő mestere; 1514 körül: a Csaholyi Gáspár-féle sírkő mesterének egri működését keltezhetjük. Habár a betűszerkezet és a megformálás, valamint a felületkiképzés jelentősen eltér egymástól, nem lehetetlen, hogy az időben is közelálló, Vári-i- és Vaja-i-féle síremlékek egy műhelyből erednek. Az egri püspöki udvar tagjai között feltétlenül számolnunk kell jelentős kassai kapcsolatokkal: Este-i Hippolyt környezetének több tagja, de elsősorban az ott eltemetett Taddeo Lardi, igen sokat tartózkodott Kassán. 79 Éppen ezért valószínű, hogy - akár a gótikus székesegyház építkezésein (Dóczi és Bakócz idejében) 80 - kassai kőfaragók dolgoztak egri megrendelők részére. A rövid, zárt időszakokban felbukkanó, a helyi mesterek tevékenységéhez nem köthető faragványok készítőiben így az esetek jelentős részében kassai mestereket gyaníthatunk. Ez a feltevésünk a Vári-i Máté és a Vaja-i László-féle sírkövek készítőit illetően is; s mint alább látjuk, működött Kassán Verebélyi Simon sírkövének mestere is. Az előbbi kettő valamelyikétől származhat Taddeo Lardi kassai síremléke is (1512) 81 . Vizsgált négy síremlékünk esetében a feliratok nemcsak megformálás-szerkesztés tekintetében, hanem tagolásuk és más epigráfiai (rövidítés, ligatúra stb.) sajátságok megfigyelésére is alkalmat adnak. Rokon, azaz egyazon mestertől származó párhuzamai azonban csak a Verebélyi-féle sírkőnek vannak; így a felirat sajátosságainak elemzésére - végső fokon a sírkő mesterének megjelölése érdekében - csak ez a faragvány alkalmas. IV. A Verebélyi-sírkő epigráíiai sajátosságai 1. A felirat szerkezete és szerkesztése. A felirat tartalma tekintetében három egységből áll : a) a halott megnevezése; b) foglalkozásának megjelölése („miles eram Mártis") és literátus megfogalmazású ,cursus honorum'-a,c) elhalálozásának (a megszokotthoz képest) csonka dátuma. A kőfaragó (helyesebben: szobrász) a feliratot tartalmi elemei szerint rendezte el: a folyamatosan körbefutó négy sor tartalmazza az általunk megkülönböztetett első két elemet, amelyek a verses formába illenek, majd a lábfelőli végen egymásnak fejjel fordított két sor közül a külső a dátumot. A felirat belső szerkezetében az egyes szavakat levélszerűvé stilizált, háromszög alakú pontozás választja el. A XV-XVI. század fordulóján megszokott eljárással szemben, a dátum elemei nagyságrend szerint ugyancsak pontozással vannak tagolva. 112
