Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Kovács Béla: Kortársi feljegyzések az 1831. évi Heves megyei kolerajárványról

állyon, igy a Jobbágyi Tanáts Aptzot is fel szollitotta, hogy ők ezt teszik, azok is kellyenek ki, most az üdő, hogy a Jármot ki üthetik, de az Aptziak még-is le piszkolva ezeket, nem hogy kezet adtak volna nékik, sőt az illető Elöljáróságot a dolog mi voltáról tudósították. Iram Patán December 20-dikán 1831 Esztendőben Grieger Ferentz mp. p. Patai Plebanus Grieger Ferenc feljegyzéseit igyekeztünk összevetni a fellelhető levéltári anyaggal, hogy leírásának hitelességét bizonyíthassuk. Úgy tűnik, hogy Grieger jól ismerte nemcsak a közvetlen környezetére vonatkozó híreket, de tájékozott volt az ország más tájain lezajlott eseményekről is. Néha ugyan túlzó adatokat közöl, de ez könnyen érthető, ha a válságos időkben elterjedő híradások bizonytalanságát, pszichológiai okait vesszük figyelembe. Végeredményben elmondhatjuk, hogy a hiteles történeti adatok mindenben támogatják a feljegyzések helyességét még akkor is, ha kisebb-nagyobb ellentmondásokat találunk. A feljegyzések hangja legtöbb esetben a tényeknek megfelelően reális. Grieger olvasmányosan, érdekesen ír. Ha stílusa néha kenetesebb is, mint azt a téma megkívánná, ezt személye érthetően magyarázza. Bizonyos elfogultságot csak akkor tapasztalunk leírásában, amikor jóakaratú figyelmeztetéseit, segítőkész szándékát hívei nem akarják elfogadni, vagy amikor paptársát véleménye szerint méltatlanul vádolják és bántalmazzák. Hangja ilyenkor bántóan kemény, holott más feljegyzéseiből tudjuk, hogy szereti a népet, híveit, még akkor is, ha ezeknek tudatlanságból és nehéz helyzetükből fakadó hibáit keményen, vagy joviális mosolygással rója meg. Grieger Ferenc feljegyzései érdekes dokumentumként szolgálnak megyénk XIX. századi történetének egy rövid, de nehéz szakaszához. Kovács Béla JEGYZETEK 1 A plébániai irattárban való kutatásért és az anyag közlésének engedélyéért dr. Takács József esperes úrnak ezúton is köszönetet mondok. 2 Egri Érseki Levéltár, Liber 3413. 23—24 p. 3 A História Domus II. kötete 23X16 cm-es, 119 lapos füzet, vászonba kötött kemény táblával. A község történetére vonatkozó feljegyzések között középkori és törökkori oklevélregesztákat találunk; a templom építéstörténetére is sok adatot tartalmaz. A későbbi évek bejegyzései töredékesek, az utolsó bejegyzés 1958-ból való a 154. oldalon, a többi oldal üres. 4 História Domus (a továbbiakban H D) I. 14—16. 1. 5

HDI. 12. 1. 6 HD I. 11—64. 1., 91—102. 1. Grieger Ferenc utolsó bejegyzése 1838-ból való. — Gyöngyöspatai plébános 1822. IX. 23—1838. XI. 2 között volt. (Ld. : HD II. 1. lap.) 7 Grieger Ferenc feljegyzéseinek szövegét közel betűhíven közöljük. Ott, ahol az eredetiben elhagyott interpunctiók zavarólag hatnak, ezeket mi jelöljük. Ugyancsak mindig nagybetűvel kezdjük a mondatokat; ezeket Grieger rendszertelenül hol kis-, hol nagybetűkkel kezdte. Az itt közölt részlet a HD I. 64—91. lapján található. 8 Heves megye 1829. augusztus 13-i megyegyülésének határozatából 3 lapos nyomtatványt adott ki Vratarics Károly főnótárius. ,,Л' Magyar Ország részeiben uralkodó Marha Pestis vagy is Lues Omasi Név alatt ösméretes Marha Dög el mellőzése és el terjedése meg gátolására Szolgáló rendelések'''' címmel, melyeket a községeknek is megküldték. Grieger innen ismerheti a betegség nevét. A betegség a szarvasmarhák százréiű gyomrát támadta meg, mint ez a szövegből kitűnik. (A röpIV l/k lap megtalálható a Heves megyei Levéltár kolerairatai között, a —j— fondban. A továbbiakban az e fondban talált iratokra HmL Kolerairatok jelzettel hivatkozunk.) 9 Az említett rendelet szövege kimondja, hogy az ilyen betegségben elhullt állatok bőrét el kell temetni, hogy a betegséget lokalizálni lehessen. 101