Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Mészáros György: Heves megye cigányságának nyelve és alkata

Heves megye cigányságának törzsi és nemzetségi megoszlása eléggé tarka képet mutat. A cigányokat három főcsoportra oszthatjuk: 1.) magyar anyanyelvű 2.) cigány anyanyelvű a.) oláh dialektus b.) kárpáti dialektus 3.) román anyanyelvű. A magyar- és román anyanyelvűekkel jelen tanulmányban nem foglalkozom, mert az előbbiek magyarországi letelepedésüket követően, az utóbbiak pedig a román nyelvterületen való tartózkodásuk során nyelvüket feladták (nyelvcsere), anyanyelvük ma már a magyar, illetve a román nyelv. Heves megyében román anyanyelvű cigányok csak Poroszló községben élnek. Oláh cigány dialektus Az oláh dialektusba tartozó cigányokat törzsi- és nemzetségi nevük szerint osztályozhatjuk. Törzsi nevük főleg foglalkozásukat, vagy volt foglalkozásukat jelzi, amiből éltek vagy még ma is élnek. Nemzetségi nevük valamely törzsfő nevéből vagy csúfnevéből, esetleg totem állat nevéből keletkezett. A törzsi nevek jelentése: Kacära, néhol Khasára (vályogvetők) kas v. khas (széná)-ból. Az ,är' utóképző valamilyen foglalkozást jelent, illetve azzal foglalkozót jelöl. Lovára (lócsiszárok), másik alternatíva szerint a lőve (pénz) szóból. Masära (halászok) a mas (hal) szóból. Romano rom (rézművesek), Bodöca (fémművesek), Kherära (házalók), a khér (ház) szóból. Curára (köszörűsök), a curi (kés) szóból. Patrinára (levelesek), kereskedéssel foglalkoznak. Drizära (üstcsinálók), Fodozövo (foldozok), Macára (dögösök, dögevők), a mac (légy) szóból. Bálájára (teknősök, teknőkészítők), Cerhára (sátorosok). Az ,i' az egyesszám jele pl. Lovári (lócsiszár), az ,a' a többes szám jele: Lovára (lócsiszárok). Nemzetségi nevek jelentése: Hercegest'e (az egyik alternatíva szerint Hercegszőlős helység nevéből, a másik alternatíva szerint hercegtől származók. József főherceg ugyanis a vándor cigányok egy részét a Fejér megyei Alcsúton — mai nevén: Alcsútdoboz, bicskei járás, a Váli-víz völgyében telepítette le. Ez volt a Habsburg főhercegi uradalom központja.) Kodest'e (a törzsfő nevéből, Kodi), Dudumest'e (a törzs atyjának nevéből. Jelentése: tökös), Sosojeste (Erdélyből jöttek, egy jó futójukról kapták nevüket. SosoP: nyúl). Cirikli (madár), Rüva (farkas), — totem állat nevéből. Lucesfe (valószínűleg a Nógrád megyei Lucfalva, salgótarjáni járás helység nevéből. Másik alternatíva szerint Luci törzsfő nevéből. Kerecsenden még ma is találunk Luci nevű cigányokat) Markulesfe (a törzs atyjának nevéből, Márku.) Pirancest'e (Piráno nevű törzsfő nevéből), Trandest'e (harmincasok), Neneka, Nono v. Nonest'e, Botosesfe, Hantesfe (a hasonló nevű törzsfők nevéből), Katonesfe (etimológiája ismeretlen), Párno v. Párnest'e (fehérek), Buzesfe (Buzau román város nevéből). Lajta, Rákóczi cigánya ebből a törzsből származott, ebben a városban született. A törzsek egymás nyelvét általában megértik. Jellemző bizonyos fonémák ugyanazon helyzetben cserélhető fakultatív változása, mint pl. S>C, Z>DZ — sävocavo (fiú), zukel> dzukel (kutya) stb. Lényeges különbség az oláh és a kárpáti cigány dialektus között a következő: oláh kárpáti Vorbil, vorbij, vorbisärel (beszél) vakarel trubuj, trubul, trebol, trobol (kell) kampel 312