Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)
Bakó Ferenc: Beszámoló a múzeumi szervezet 1968. évi tudományos és népművelési munkájáról
torzata és edényei, amelyeket a Heves megyei Gyógyszertári Központtól vett át az egri múzeum. A tervévben indult meg az Egri Főegyházmegyei Hatóság széleskörű szervezőmunkája az egri egyházművészeti központ kialakítása érdekében. Az egyházmegye területén fellelhető művészettörténeti — iparművészeti — és használaton kívüli műtárgyak összegyűjtését az érsekség az egri múzeum kutatóinak közreműködésével kezdte meg. A képzőművészeti gyűjtemény gyarapítása is külső kutatók segítségével történt: a magyar képek megvételét Bodnár Éva, a külföldiekét Katonáné Czobor Ágnes véleményezte. Az év 7 darabból álló gyarapodása mind magyar mű, közöttük 4 db Sajóssy Alajostól, akinek képei több Heves megyei templom falát, oltárát díszítik. Helytörténeti gyűjtőmunka mind a két múzeumban folyt, ennek a munkának eredményei azonban inkább írott anyagban jelentkeznek, a tárgyi anyag jóval kisebb mennyiségű. Egerben Kovács B. okleveles adatokat gyűjtött a megye középkori településtörténetéhez és az északmagyarországi patrociniumok és a településtörténet összefüggéseihez. Dancza János a legújabbkori történet keretei között elsősorban a nagy politikai évfordulók megünneplésével kapcsolatos adatokat, dokumentumokat gyűjtötte. Ugyanezt a munkát Gyöngyösön Molnár József végezte, hasonlóan jó eredménnyel. Irodalomtörténeti kutatást egyedül az egri múzeumban végzett dr. Korompai János. A munka javarészét az eredeti Gárdonyi hagyaték és az 1965-ben, Gárdonyi Sándor halálával múzeumba került kéziratanyag feldolgozása képezte. Az év során újabb Gárdonyi emlékek — levelek, levélmásolatok, visszaemlékezések, sajtóközlések — gyarapították a múzeum korábbi törzsanyagát. A feldolgozás mellett jelentékeny munkát végzett a múzeum azzal, hogy felvilágosítást, vagy éppen anyagot küldött az ország különböző vidékein élő Gárdonyi kutatóknak és nem utolsó sorban azoknak, akik Gárdonyi titkosírásának megfejtésén dolgoznak. A tervév folyamán a megyei szervezet kutatói az alább felsorolt tudományos feldolgozó munkát végezték : Bakó Ferenc: Mészégető kunyhók a Bükk hegységben. Néprajzi Értesítő. L. 67—91.; A mészégető életmódja. Sajtó alatt: Az Egri Múzeum Évkönyve VI. kötetében; Kérdőív a palóc településhez és népi építkezéshez. Kézirat, 1 ív; Település és népi építkezés с bevezető fejezet és az egyes települések anyaga a Heves megye műemléki topográfiája I. kötetében. Sajtó alatt, 9 ív terjedelemben; Eger című idegenforgalmi ismertető a Panoráma kiadásában, 3 és fél ív terjedelemben. Szabó János Győző: Az egri múzeum avarkori anyaga. III. Sajtó alatt Az Egri Múzeum Évkönyve VI. kötetében; A pilismaróti avar temető. Sajtó alatt az avar corpusban. Kovács Béla: XVIII. századi üveghuta feltárása Mátraszentimrén. Sajtó alatt Az Egri Múzeum Évkönyve VI. kötetében; Adatok Feldebrő történetéhez. Művészettörténeti Értesítő 1968. 1—2. sz.; várostörténeti részek a Hevessy S.: Eger с Panoráma kiadványban. Korompai János: Gárdonyi Géza levelezése Gárdonyi Sándor hagyatékában. Az Egri Múzeum Évkönyve VI. kötet, sajtó alatt. Kecskés Péter: A szőlőtelepítés hagyományos és újabb eljárásai a Mátra alján. Sajtó alatt Az Egri Múzeum Évkönyve VI. kötetében; Kérdőív a palóc szőlőművelés kutatásához. Kézirat, V4 ív; A Mátra-vidék szőlőtermelését tárgyaló szakdolgozat átdolgozása doktori disszertáció céljára. Kapros Márta: A karácsonyi kántálás formái és funkciói a Dél-nyírségi falvakban. Műveltség és Hagyomány X. 219—230. 1. Nagy Árpád: Az Eger-szépasszonyvölgyi X. századi temető. Sajtó alatt Az Egri Múzeum Évkönyve VI. kötetében; A kalocsai XI. századi érseksír leletei. Művészettörténeti Értesítő 1968. 1—2. sz. Dancza János: Heves megyei internacionalisták a Nagy Októberi Forradalomban. Sajtó alatt Az Egri Múzeum Évkönyve VI. kötetében. 8
