Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Szabó János Győző: A hevesi szkitakori temető

szkíta kultúra alföldi megjelenésének feltételezett kezdeti időpontja között áthidalhatatlan kronológiai ellentmondások vannak-e? Végeredményben 4-5 évtizednyi különbségről van szó, Párducz szerint ugyanis 550-520 között jelenik meg a szkíta műveltség az Alföldön. Ennyiből is látható, hogy a Kárpát-medencei szkítakori kutatás jelenleg a legszorosabban összefügg a preszkíta kultúra feltárásával. Ez most már nemcsak a substratum, az autochton lakosság műveltségének a kérdése, hanem minden régészeti vonatkozású etnikai következtetés alapjának tekinthető. B) A preszkíta kultúra öröksége A Harmattá János által felvázol történeti keret lehetővé teszi, hogy az Alföld HB—

HC korú emlékanyagának népiségét egy korábbi (sigynna) és egy késői (az agathyrsosokkal együtt megjelenő) kimmér vándorlással összhangba hozzuk. Gallus Sándor és Horváth Tibor már a HB műveltségi szinten (Stillfried)

38 is számoltak keleti eredetű, egészen a Kaukázusig nyomon követhető emlékanyaggal, amelyet ezért preszkítának neveztek. Az újabb kutatások a kaukázusi tárgyformák megjelenését a HC periódusra keltezik. Gazdapusztai Gyula, a kérdés kiváló hazai szakértője, csak kereskedelmi érintkezést lát a keleti területekkel. Legfeljebb Ukrajna és Moldva bizonyos vidékein lehet szerinte a VIII. század végén és a VII. században kimmér betelepedésekkel számolni. Az Alföld Gazdapusztai felfogásában a trák-hallstatti kultúra övezetébe tartozott. Lakosságának nemcsak a folytonossága mutatható ki a késő-bronzkortól a szkítakorig, hanem idegen kultúrák területéről való bevándorlások sem zavarták meg társadalmuk belső fejlődését.

39 Az igazság az, hogy jelenleg az Alföldnek sem a HB-korú emlékanyagát, sem a HC periódus műveltségét nem ismerjük olyan fokon, hogy határozott etnikai következtetésekre vállalkozzunk. Az ősrégészeti kutatók az Alföldön a HA-kor közepétől a HB végéig a Gáva kultúra uralkodó jellegét, sőt Erdély és a Felvidék felé való terjeszkedését vallják már több, mint egy évtizede.

40 Azonban a Gáva kultúrát még senki le nem írta, egyetlen temetőjét (vagy legalább temetőrészt) sem közöltek még le, maga a névadó hely anyaga is publikálatlan. E műveltségnek a kialakulási területe sem tisztázott. Trogmayer Ottó szerint Csórván korábban jelentkezik, mint Gáván.

41 A preszkíta kultúra ismeretével sem állunk jobban. A több, mint harminc éve GallusHorváth által éles szemmel körülhatárolt és kitűnő fényképekkel bemutatott leletegyütteseket még mindig alig tudjuk ásatási megfigyelésekből származó adatokkal kiegészíteni. Sajnos a Gallus-Horváth monográfia az etnikum szempontjából olyan fontos temetkezési formákról és a kerámia anyagról alig tájékoztat. Kivételt lényegében a Füzesabony-Öregdombról leközölt 13 sír képez. Néhánynak tájolási adata ismert (ÉNY-DK-i), állítólag 6 váz nyújtott hátonfekvő, 4 zsugorított helyzetű volt.

42 Rajzok és helyszíni fényképek hiányában, egy szűkszavú ásatási napló adataira támaszkodva

43 a temető információs értéke a szokásanyagra vonatkozólag igen alacsony. Párducz Mihály publikációi 10 preszkíta temetkezés ismeretével gazdagították ismeretanyagunkat. Tápé-Lebőn 5 csontvázas és egy jelképes sír (állatcsontos edény) került napvilágra. Két sír bizonyosan nyújtott, hátonfekvő csontvázat tartalmazott, egyben pedig hátonfekvő, de jobbra felhúzott lábú vázat találtak. Tájolásuk NY-K-i volt.

44 A Csongrádfelgyői temetőből két sírt mentettek meg. Az egyik hanyattfekvő, nyújtott csontvázas volt, tájolása a NY-K-i főégtájhoz igazodott; a másik urnasír volt.

45 Csongrád-Vendelhalmon egy ÉK-DNY-i tájolású csontvázas sír anyagát gyűjtötték fel.

46 Végül egy feldúlt és melléklet nélküli, preszkítakori telepről való sír említhető meg ebben a felsorolásban Hódmezővásárhely-Solt Paléről.

47 72