Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)
Párducz Mihály: Szkitakori leletek Heves megyében
által ismertetett Hallstatt B-C temetőt, a Csongrád-felgyői, a Tápé-lebői sírokat. A tájoláson kívül itt arra is fel lehetett hívni a figyelmet, hogy az őrlőkő sírbatétele (a mi 1. sírunkban is volt) nemcsak a szkíta, hanem a preszkíta korban (pl. Füzesabony) is megvolt 10 . A mezőcsáti temető Hallstatt С korü sírjaira is utalva állíthattuk össze a Délalföld azon lelőhelyeit, amelyek Füzesabonnyal együtt egységes csoportba tartozóknak tűnnek és egyik fő jellemzőjük a szóbanforgó temetkezési szokás 11 . Patek Erzsébet legutóbb igyekezett egy általa Hallstatt C-be sorozott temetőcsoportot körülhatárolni, amelyet egyik jellegzetes, imént említett temetője után Mezőcsáti csoportnak nevez. Többségükben Ny-K tájolású (kis ingadozással), hanyattfekvő nyújtott helyzetű csontvázakat találtak bennük. Utal a csoport erős keleti kapcsolataira 12 . Ez a csoport azonos az általunk fennebb tárgyalt Hallstatt С együttessel és Patek Erzsébet közleményében az északkelet-magyarországi ide sorozható temetők és sírok kataszterét is megkapjuk. így mind határozottabbá válik az a háttér, amelyből talán hazai szkítakori emlékcsoportunk egynéhány jellegzetessége levezethető. Az elmondottak alapján tehát arra is gondolhatunk, hogy a szilvásváradi 1. és 2. sírokban elhelyezettek esetleg a megelőző periódus népének leszármazottai. A 3. sírral kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy mivel szkítakorra jellemző tárgyak nem voltak benne korának közelebbi meghatározása alig lehetséges. Azt azonban említenünk kell, hogy a szórthamvas temetkezési szokás a szkíta korra, mint láttuk ezen a területen jellemző. Valószínű, hogy a kevéssé jellegzetes leletek ellenére is ebbe a korszakba tartozik. //. Tarnabod-Téglásdomb (Őrdomb) Tarnabod községtől Dk-re kb. 1,5 km-ie fekszik az Ezüstkalász termelőszövetkezet homokbányája. Itt homokbányászás közben megsemmisítettek három koravaskori (Hallstatt С kori) sírt. A három sír mellékletei közül egy edényt megmentettek. A sírok bejelentését követő leletmentés során megállapították a feldúlt sírok helyét és összeszedték a felszínen még található leleteket. Úgy látszik valamennyi sírban egy-egy edény volt. A leletmentéskor további csontvázas sírokat (két sír) tártak föl. Ezekben Ny-K irányítású csontvázak feküdtek. Mind a kettő mellett egy-egy nagy fekete edény volt. Az egyik sírban marhacsontokat is találtak 13 . E munkálatok idején szereztek tudomást az ásatok arról, hogy a közelben lévő Téglás dombnak nevezett területen a szövetkezet silógödröt kíván ásni. Az elnevezés emberkéz által emelt halmot jelölés 1966 jún. 30-júl. 2. között KaliczNándor és Torma István megásták. A halom a mellett a dűlőút mellett fekszik, amely az említett homokbányát is érinti, ettől kb. 200-250 m-re Dk felé. Az ásatás eredményéről a Régészeti Füzetekben be is számoltak 14 . Eszerint a halom „. .közepe táján 2 kifosztott sírt találtunk. Egyik kétségtelenül hamvasztásos temetkezést tartalmazott. Leletei bronz és vas pajzsalakú páncéllemezek, égett faragott csonttöredékek, vascsákány töredéke és cserepek. A másik sírban egyetlen orsógombot találtunk. Meg lehetett figyelni az egykori bolygatás aknáját. A sírokat a halom bázisán belül köralakú keskeny árok vette körül. A leletek a szkíta korba tartoznak. Ugyanitt korábban már igen sok szkítakori szórványos lelet került elő." Ezt az ismertetést az ásatási napló adataival egészítjük ki. Mindenekelőtt a halmot, illetve a sírokat körülvevő árokról szólhatunk. Az árok mélysége kb. 160 cm a mai felszín alatt, az altalajba 40 cm-re mélyült. Az északi árokrészben talán fakorhadék volt, s emiatt az ásatok nem tartják lehetetlennek, hogy az árokba oszlopokat állítottak (kerítést tartó oszlopokat). Az árok szélessége, ahol mérhető 50-60 cm között volt. Kevert humusz töltötte ki. A körárok átmérője nem határozható meg pontosan. Az átvágás helyén a két árokrész egymástól 7,25 m-re volt, nagyjából ez lehetett az árok által bezárt kör átmérője is (3. kép). Az 1. sírral kapcsolatos megjegyzések az alábbiakban foglalhatók össze: Ovális gödre 150 cm mély volt és 30 cm-re mélyedt a szűztalajba. A leletek 75-80 cm között már jelent37
