Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Dancza János: A V/10-es vöröstüzér-üteg szerepe az 1919. május 1-i ellenforradalomban

sonló, energikus szervező tevékenységet kifejteni s ennek következtében az ellenforradalom kitörésekor kb. 150 főnyi tisztekből és altisztekből álló katonai alakulat állt rendelkezésükre, és ez sem volt komoly tűzerőt képviselő fegyverekkel ellátva. Viszont a vörösőrség jól fel volt fegyverezve, úgyhogy a direktórium néhány tagjának Pestre való távozása ellenére is az ellenforradalom katonai vezetője Kenyeres százados kénytelen volt a vörösőrség parancsnokával alkudozásokat folytatni, és a tényleges hatalmat nem is tudták magukhoz ragadni. Úgyhogy Gyöngyösön egy határozott, és talpraesett vörösőr parancsnok külső segítség és minden különösebb erőfeszítés nélkül is le tudta volna verni az ellenforradalmat. Egészen más volt a helyzet Hatvanban, ahol az ún. iglói géppuskás tanfolyam Mammuschich István százados parancsnoksága alatt már 1918 december végétől táborozott. Az alakulat a szokásos szálfegyvereken kívül 18 db gépfegyverrel rendelkezett, tehát olyan komoly tűzerőt képviselt, hogy a helybeli vörösőrséget — még ha teljesen megbízható lett volna — minden nehézség nélkül legyűrhette volna. E rövid áttekintésből is látható, hogy a felsorolt ellenforradalmi fegyveres felkelés legjobban előkészített és legnagyobb tűzerőt képviselő katonai alakulatok felett az egri ellenforradalom katonai vezetője Szita Mihály alezredes rendelkezett. Magától értetődőnek látszik, hogy az említett ellenforradalmi megmozdulások leverésére kivezényelt fegyveres erőkés az ellenforradalmi alakulatok közt a legsúlyosabb harcokra kerül majd sor Egerben. És mégsem így történt, mert ez Hatvanban következett be. Ugyanis a hatvani ellenforradalom leverését már május 2-án megkísérelte egy Füzesabony felől érkező tengerész alakulat, de látva a komoly tűzerővel rendelkező egységet harc nélkül Szolnokra távozott. Május 4-én érkezett Hatvanba a Csernyi által kiküldött terrorista alakulat Bertók József parancsnoksága alatt. Bertók súlyos hibát követett el, amikor alapos felderítés nélkül már a teherautókról (tehát fedezetlenül) aknavetőkkel és gépfegyverekkel tüzet nyitott a Grassalkovich kastélyban elhelyezett ellenforradalmár tisztek szállására. Ennek a minden tervszerűséget nélkülöző akciónak a vége az lett, hogy az ellenforradalmárok körülfogták és lefegyverezték majd fogságba vetették Bertók különítményét. Ekkor azonban már közeledett Jakab Rudolf zászlóalja, amely harcrendbe fejlődve vonult be Hatvanba és Bertókékat kiszabadítva, harc nélkül lefegyverezte az ellenforradalmár alakulatot. Hogy a legveszélyesebbnek tűnő egri fegyveres felkelést hogyan sikerült a Tormássy zászlóaljának felszámolni harc nélkül, annak egyik jelentős tényezőjére kíván e rövid írás visszaemlékezés formájában rávilágítani. Az V/10-es vörös tüzérüteg Egerben 1919 április első felében alakult meg, s az ütegbe Dudik Ferenc barátommal együtt jelentkeztem tüzérnek. Az üteg parancsnoka Schwarc István tüzérfőhadnagy lett s a legénység zöme Egerből és a környező községek leszerelt katonáiból állt össze. De szépszámmal képviselték magukat a felvidék fiai is mint pl. Rimaszombatból Remenyik, Zsufa felderítők, Futász tüzér, Eperjesről a két Veicenhoffer, Nyitra és Zólyom megyékből Hulina, Csajkó irányzók, Duhalszki a vakmerő felderítő (akit csak Fitos-nak hívtunk) stb. Beöltöztünk és ismerkedni kezdtünk a felszerelésünkkel. A 4 db 10 cm-es tábori ágyú zömök alakjával mindannyiunk tetszését megnyerte, de nem így a lovak. Minden ágyúhoz 6 darab dukált és a hajtók a tarkójukat vakarva csendes imádkozással kívánták őket mindenhová csak éppen nyereg alá és ágyú elé nem. Egyike-másikának majdnem kibújt a bordája a bőre alól. De fiatalok és erős csontúak voltak, no és hát hajtótüzér is volt a világon... Ez meg ahhoz az emberfajtához tartozott, hogy ha maga nem is evett, de a lovainak még a Göncölszekérről is lelopta volna az abrakot. Húsvétkor már Berentén locsoltuk a falubeli lányokat, menyecskéket, de hamarosan akadt komolyabb szórakozásunk is. .. Ütegünket Szentkirályiba vezényelték és egy nagy, uradalmi ökörestálló mögött foglaltunk állást. Hogy kéznél legyünk, a kezelőlegénységet ebben a nagy estállóban szállásolták el. Másnap már hallottuk a kézi és gépfegyverek ropogását és türelmetlenül vártuk, hogy mi is beleszólhassunk ebbe a tere-ferébe. Rövidesen erre is sor 342