Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Bakó Ferenc: Népi építkezés Eger környékén a XVIII. század derekán

különbség van a vessző felhasználásának mértékében. Az adatok összevetéséből világosan következik, hogy Makiáron jóval jelentősebb szerepe volt ekkor a sövényfalas építkezésnek, mint Füzesabonyban, vagy Kerecsenden is.

50 Ennek ellenére a makiári német telepesek más gyakorlatot követnek, igényléseik között csak egy istállót találtunk, amely sövényfallal épült. A lakó és gazdasági épületek falaihoz szükségelt anyagokból a sövényfal mellett még egy falépítő technika rajzolódik ki. A füzesabonyi igénylés négy esetben „hidashoz való lábfá"-t tartalmaz, mindig 4—4 darabot.

51 Sajátságos, hogy a feljegyzésekben az anyag rendeltetése sohasem hidas, tehát sertésól, hanem ház, kamra és istálló. Úgy látszik, hogy a lábfát valahogyan a fal szerkezetében alkalmazták, mert az igénylésekben ez is vesszővel együtt jelenik meg és így alkalmas a gerendavázas sövényfal összeállítására. A szűkszavú utalás értelmét kutatva, tanúi vagyunk itt a régi falépítő gyakorlat makacs megmaradásának, továbbélésének, amely a földesúr korszerűbbet (vályog falat) javai ló elképzelései mellett csak egy új, a régit leplező terminológia (a lábfa nem házhoz, hanem „hidashoz való") alkalmazásával vált lehetségessé. Mind a négy falu igénylésében helyet kapott az ajtófélfa is. Az ajtófélfa alkalmazásának számadataiból következtetni lehet az épület alaprajzi beosztására, különösen akkor, ha a helyi építő gyakorlatról a mai épületállomány megfigyelése révén már ismereteink vannak. Mértékegysége csak Makiáron világos, itt párban számolták, de feltételezhető, hogy Demjénen és Kerecsenden ugyanígy, Füzesabonyban viszont darabszámra adták meg az igényt. A makiári példából valószínű, hogy egy ajtóhoz két oszlopot igényeltek, bár így nem világos, hogyan, miből szerkesztették meg a küszöböt és a szemöldökfát.

52 A kezdetleges technikai szintre jellemző, hogy vannak teljes-ház igénylések is, amelyekből hiányzik az ajtófélfa (különösen Demjénen). Az ajtónyílás kiképzésének tehát valamilyen kezdetleges módját is alkalmazhatták, amelyhez nem volt szükséges igényelt épületfa. A mértékegység bizonytalansága miatt a demjéni és füzesabonyi adatokkal részletesebben nem foglalkozunk, de elemezni lehet Füzesabony és Maklár anyagát. Füzesabonyban a 29 lakóépületre benyújtott igényből 26 ajtófélfát is kér. Bár kézenfekvő, hogy egyes esetekben nem új épületek emeléséről van szó, az ajtófélfák számából a legtöbbször következik az épület alaprajzi beosztása. A házakból egy háromsejtű, tizenegy kétsejtű, egy pedig egysejtű lehetett, tehát a kétsejtű ház lehetett akkor általános. Hogy a kétsejtűség nem mindig házból, pitvarból állt, hanem a belőlfűtős, északi ház típusához csatlakozva házból és kamrából is, arra bizonyíték nemcsak itt, hanem Makiáron is a ház +kamra igénylés 2—2 ajtóval. Makiáron az igényekből hat egysejtű, öt kétsejtű, két háromsejtű és három négysejtű ház következtethető ki. Itt tehát egyrészt a nagyobb gazdasági differenciáltság, másrészt a kétsejtű mellett az egysejtű ház gyakorisága tűnik fel. Valószínű, hogy egyes új telepesek először csak lakószobát, vagyis házat építettek maguknak és csak utána került sor a pitvar és a kamra hozzátoldására. Füzesabonyban is és Makiáron is szerepel egyedüli kamra építésének igénye egy, illetve két ajtóval. Az egyajtós kamra megegyezik a környék általános háromsejtű háztípusának hátsó helyiségével, a kétajtós kamra pedig az irodalomban Makiárról ismert „katona komra", illetve „oldal komra", vagy „oldalház"

bA párhuzama lehet. Makiáron két esetben a „ház tetejére" igényelt anyagban két, illetve három pár ajtófélfa is szerepel, aminek e recens anyaga alapján magyarázatát nem tudjuk adni. A gazdasági épületekre igényelt ajtófélfák legnagyobb részét istállóra használták fel. Az istállók túlnyomó része Füzesabonyban kétsejtű (21 db), Makiáron vegyesen kétsejtű (16 db) és egysejtű (13 db) volt. Makiáron még három- (1 db) és négysejtű (2 db) istálló is előfordul. A két-, három- és négysejtű istállók a kvártélyos katonaistállóval, és az istálló néven szereplő, de többsejtű és funkciójú épülettel magyarázhatók.^ Gazdasági épület lehetett Füzesabonyban a „terhes komra" is, amit talán a lakókamrától ez a ma már ismeretlen 274