Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Sugár István: Az egri vár postája a XVI. században

Természetesen Hippolit korában is igénybe vették az egri szabadhelyiek futárkötelezettségét a 100 km-es körzeten belül. Ha pedig pillanatnyi szükségből messzebb küldték őket levéllel, akkor a többlet-távolság megtétele fejében egészen csekély díjazást adtak. A számadások csupán egyetlen ilyen esetről tudnak. 1503-ban „per unum de Zabathel" vitt budai levélért csekély 10 (!) dénárt fizettek. A hosszabb-rövidebb úton a püspökföldesurak postafutárai bérükből tartották fenn magukat és nem hagyatkozhattak élelmezésben és elszállásolásban az útjukba eső helységek lakosságára. Ezt egyébként éppen Bakócz korában 1492-ben II. Ulászló első decretumában elő is írta:,,... amidőn a főpapok és bárók s bármilyen más nemesek akár magándolgaikban, akár pedig közügyekben... utaznak, vagy az ő embereiket küldik : mindig és mindenhol az ország lakosai és a népek kára nélkül kötelesek és tartoznak utazni."® 3. DOBÓ ISTVÁN POSTÁJA Miután 1541-ben Buda vára török kézre került, ugrásszerűen megnőtt az ország északi végvárvonalának a jelentősége s abban is főleg Eger váráé. Eger többé már nem a püspök magánérdekeltsége volt, hanem a magyar haza védelmének egyik sarokpillére. Miután 1548. aug. 15-én Dobó átvette a vár parancsnokságát nyomban megkezdte annak felszerelését s korszerűsítési munkálatait, hiszen a török terjeszkedés lassan-lassan elérte Eger közvetlen környékét. Már 1548 őszén azt jelentette, hogy a törökök egészen Kerecsendig (Egertől 15 km!) merészkedtek.

10 A végvár feladatai szükségessé tették az állandó katonai hírszerzést. Dobó ügyes és bátor felderítői nemcsak Budán, Hatvanban vagy Szegeden és a délvidéken jártak,

11 de megfordultak Belgrádban, sőt a távoli Drinápolyban is.

12 A kapitány a birtokába jutott fontosabb katonai adatokat levélben elsősorban feletteseivel Bécsben közölte, de ugyanígy értesítette természetesen a jelentősebb hírekről az érintett szomszédos vármegyéket is. Ilyen irányú levelezésbeli kapcsolatot tartott a felvidéki főkapitánnyal, az országos főkapitánnyal, az erdélyi vajdával, sőt a nyugat-európai zsoldos hadak tábornokaival, Castaldoval és Teufel Erazmusszal is. Bár nem ismerjük a Dobónak adott utasítást, de kétségtelen, hogy rá is vonatkozhatott az, ami pl. 1567-ben a palotai kapitányra : „. .. a többi kapitányokkal és tisztjeivel kölcsönösen levelezzen és őket a törökök vállalkozásairól amelyeket a vár helyzeténél fogva sikeresen kikémlelni sikerül, tudósítását nyomban küldje meg és jelentse nekünk, amelyeknek ismerete fontos és jelentékeny. . ."

13 Dobónak a bizalmas katonai híranyag közlése mellett jelentős egyéb levelezésbeli kötelezettsége is volt. Elsősorban a bécsi és pozsonyi katonai, politikai és gazdasági főhatóságokkal, a Bécsben tartózkodott Oláh Miklós egri püspökkel, királyi kancellárral, s a felvidéki bányavárosokkal. Jelentékeny levelezést kívántak az egész Északkelet-Magyarországot magábafoglalt, sőt a déli Zaránd megyére is kiterjedt egri püspökség dézsmaügyei, a Jászság és a Kunság állami adója, valamint a hatalmas püspöki birtok gazdasági irányítása. A hadianyag beszerzés is kiterjedt levelezést kívánt. — Ugyanekkor viszont kiterjedt levélforgalom bontakozott ki elsősorban is Bécs felől Eger irányába. Dobó részére kezdetben csak két lehetőség adódott a levélforgalma lebonyolítására: 1. Az egri Szabadhely lakosainak ismert 100 km-es körzetbeli futárszolgálata, 2. a vár alkalmi katonai futárai. A) Az első állami posta Egerben (1550—1552) A különböző alkalmi futárok hamarosan képtelenek voltak kielégíteni az egri vár és Bécs között kialakult sűrű levélváltás igényét. Ezért az Udvari Kancellária — talán éppen 218