Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–1968) VI.

szó és az írás alján levő úgynevezett „mágikus quadrat" világosan bizonyítja — az értékes, szépen díszített, aranyozott, ékköves tokkal együtt —, hogy egy olyan írást találtunk, amelynek egykor birtokosa természetfeletti erőt (varázserőt) tulajdonított, talizmánként őrzött (25. kép). A fémtok kisebb részének alja pontosan illeszkedett a másik részhez, s valószínűleg leforrasztva zárta le az értékes írást. (Hasonló, „varázserejű írást" magukbazáró tokocskákat ma is viselnek még Egyiptomban, s talán máshol is a Közel-Keleten a nők, az arcuk elrejtésére szolgáló fátyol összefogására. Ezeket a tokocskákat, ékszereket aruszatnak nevezik.)

21 Az Egerben talált kis fémtok „hátoldalán" három kis kengyel van — kettő az alsó és egy a felső részen —, amelybe a viselést (őrzést) biztosító vastag tűt, vagy zsinórt fűzték, tették.

22 A Szépbástya építéstörténeti vázlata A XVI—

XVIII. századi felmérések, ábrázolások és a feltárás során nyert adatok egyeztetése nyomán az alábbi kép rajzolódott ki a Szépbástya építéstörténetével kapcsolatban. A legkorábbi felméréseken — XVI. sz. II. fele — a Szépbástya helyén egy szabálytalan, négyoldalú „építményt" jelölnek; tulajdonképpen e helyen már akkor is egy ágyúdomb volt. Ennek az építménynek maradványai a feltárt falak alatt rejtőznek. Az építmény K-i fala megközelítőleg párhuzamos volt a belső- és külső várat akkor elválasztó várfallal, a NY-i pedig merőlegesen húzódott a D-i várfalhoz viszonyítva. (Ezen az oldalon, a DNY-i sarkon egy kisebb építményt is jelölnek az alaprajzok.) Ezt az ágyúdombot a XVI. század utolsó negyedében palánkkal megerősítették. Feltételezhető, hogy ez a munka az akkor folyó Baldigara-féle építkezésekkel állt kapcsolatban (K-i várfal és a DK-i fülesbástya építése).

23 Nem valószínű, hogy ezeknek a munkáknak befejező szakaszában került volna sor a Szépbástya újabb átépítésére. Ennek ellene mond az aránylag rövid idő, valamint a bástyának formája és szerkezete, amely egészen elüt a fülesbástyás építkezés jellegétől. A várat 1596-ban elfoglalták a törökök és 1687-ig tartották megszállva. Ez ideig csak az alsó kapu melletti bástyát (Törökkert) tartották török építkezésnek. Most felvetődik annak lehetősége, hogy a Szépbástya építését is e korhoz kössük. (A visszafoglalás utáni idő a vár szempontjából már a hanyatlás korszaka, s a kurucok idejében sem számolhatunk jelentősebb, új építkezésekkel.)

24 A törökök után következő időszakból származó első ismert felmérés 1711-ben készült. Ezen az alaprajzon a bástya D-i oldalát nem rajzolták be, feltehetően az ott bekövetkezett omlás miatt. Ez viszont arra mutat, hogy akkor már nem lehetett egészen új építmény a bástya. Az igaz, hogy Hazael 1753-ban készült távlati képén épnek tűnik a bástya. Ez azonban nem felmérés, így egyes részletek esetleg lemaradhattak arról. Az 1776-ban készített felméréseken viszont már ismét romosán ábrázolják a bástya D-i oldalát.

25 A most említett felméréseken, ábrázolásokon sehol nem jelölik a bástya NY-i oldalán feltárt széles utat, s az annak szintjéhez tartozó két házat. Az út mellett megtalált kutat azonban mindegyik rajzon megtaláljuk. Ebből arra következtetünk, hogy az utat a törökök építették, s feltehetően a Szépbástyának a rajzokból és most feltárt maradványokból megismert formájában való felépítésével kapcsolatban. Ezt a feltevést megerősíti — az elmondottakon kívül — az út mellett talált fémtok, a benne levő arab írással, az út felett és alatt talált leletek rétegekhez való viszonya, s a két ház és a Szépbástya falában eredeti fekvésben feltárt, azonos megmunkálást mutató kváderkövek („szegett szélű").

26 A Szépbástyával azonosítható bástyáról a híres török utazó, Evlia Cselebi is megemlékezik az egri vár leírásával kapcsolatban : „... e két vár között egy leírhatatlan s a pokol mélységéről fogalmat nyújtó árok van. Ez árokban az élet vize folyik s a két vár lakossága a vizet ez árokból veszi. A kőépítkezésű hídon átmenvén, a Magyar-vár kapuja fölött Ali pasa 183