Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása (1957–1968) VI.

kályhaszem- és kályhacsempetöredéket találtunk, az utóbbiak között többszínmázas darabokat is (XVI. sz. II. fele). A K-i oldalon ásott kutatóárkok metszetei segítséget nyújtottak a Setét-kapu feletti terület jelenlegi szintjének kialakításában. A NY-i oldalon ásott árkok metszetei viszont a bástya és a Varkoch-kapu közti területen levő — a középkorban a belső vár udvarának D-i része helyezkedett itt el —, több méter vastagságú törmelékréteg koráról tájékoztattak bennünket. E területen a szintsüllyedés nagy szelvényekben történt, rétegenkénti lebontással, három sávban. A középső sávban— a Ny-i 2. sz. ároktól D-re — helyezkedtek el az I—IV.sz. szelvények. Az ezektől D-re eső sávban csak a középkori kaputorony mögötti nagy szelvény volt, az É-ra eső sávban pedig az V—

VIII. szelvények helyezkedtek el (2. kép). A középső sáv bástya felé eső szelvényeiben felszínre került a D-i várfallal párhuzamos — Szépbástya alatt húzódó — falmaradványnak ÉNy-i irányba forduló része, s egy másik falmaradvány, amely a gótikus, elfalazott kaputoronytól az előbb említett fal irányába húzódik. Ezektől a falmaradványoktól kissé Ny-ra, a Ny-i 2. sz. kutatóárokban feltárt házmaradvány padlószintjénél mélyebben, egy másik ház kváderkövekből épített falának alsó kősorai mutatkoztak. E házmaradvány K-i fala és a D-i várfal irányába tartó falmaradvány között, kisebb, fagyálló kövekből rakott útburkolat (esetleg udvarburkolat) maradványát tártuk fel. A ház másik, ÉNY-i sarka közelében — az előbbinél valamivel mélyebb szinten — egy nagyobb kövekből rakott, szegélykövekkel ellátott, ÉNy-i irányba tartó és arra kissé lejtő út jelentős maradványai kerültek elő az V—

VI. szelvényben. E két kőburkolatnak és az ezek közelében, s vonalába eső, ferdén húzódó házfalnak feltételezhetően közük volt egymáshoz. (A széles, kövezett út talán a háznak e fala mellett vezetett a Szépbástya felé, amelynek közelében, a ház másik oldalán, a kisebb kövekből lerakott burkolatmaradványt találtuk. Ez utóbbi helyről az út feltehetően a D-i várfal felé fordult, s talán a D-i várfal és a Szépbástya között egykor meglevő, de ekkor már használaton kívül álló folyosó felett érte el a Gergely-bástya felső szintjét, ahonnan közvetlenül elérhették az emeleti kaszárnya termeket, s a DK-i fülesbástya felső ágyútermébe vezető folyosót.)

12 A NY-i II. szelvényben feltárt ház eredetileg egyosztatú volt (15. kép), amelyet csak a közepe táján beálló két pillér osztott két részre. A K-i fal mellett álló pillérhez támaszkodott a ház kályhája, vagy kemencéje, amelynek csak emelt tüzelőpadkája került elő a feltárás során. Az ezzel szemben levő oldalon lehetett a ház bejárata, amelyre a fal alapozásában megfigyelt „küszöbkő" utalt. Később a ház D-i, kisebb részét egy hevenyészetten rakott fallal elválasztották, s abban egy ajtót alakítottak ki, amelyen át a ház nagyobb helyiségébe léphettek. E kisebb helyiség sarkába'n egy örlőkövet találtunk.

13 A házat betöltő, barna, fekáliás rétegben nagy számban találtunk mázas és máztalan edény- kályhaszem- és kályhacsempetöredékeket. Néhány üveg- és vastöredék is előkerült ezen a helyen, valamint pénz is. Az itt előkerült leletek (9. kép a és b ábra) — felső rétegben — XVII—

XVIII. századi feltöltésre utalnak, egyes helyeken a XIX. század elejére. A D-i várfal irányából a „ház" ÉK-i szöglete felé tartó fal mellett feltárt szemétgödör anyaga is a XVII—XVIII. századba sorolható (16. kép).

14 A „ház" felmenő falai szélükön gondosan faragott („szegett") kváderkövekből épültek, mint a Szépbástya fala, valamint a Ny-i oldalon ásott 2. sz. kutatóárok másik — É-i — oldalán feltárt ház falai. Alapozásukat nagy, lapos darázskövekből alakították ki, amelyek az árok két oldalán felszínre került két ház által kialakított köz irányába tartó széles út kövezetére emlékeztetnek (17. kép). Az út alsó szakasza megkerüli az attól K-re megtalált nagyméretű — átmérője 2,90—3,20 m — kutat, s onnét megközelítőleg É-i irányba halad tovább. Az útnak kúthoz (18. kép) csatlakozó részén kisebb kövekből kialakított felületek is vannak, hasonlóak az előbb említett ház K-i oldalán feltárt maradványokhoz. A kút körül négy pillérmaradványt is találtunk, amelyek a kútház tetőzetét tartották egykor. Ezek közül az ÉNy-i ráépült a kövezett útra. A most említett egyezések és összefüggések arra 181