Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 7. (1969)
Nagy Árpád: Eger környéki és Tisza-vidéki besenyő települések a X.–XI. században
Jelenleg annyi már bizonyos, hogy a besenyők, illetve a velük együtt és velük nagyjából egyidőben Magyarországra betelepült „katonai segédnépek" történetét nem valamiféle nemzetiségi kérdés gyanánt kell kezelnünk. Tekintve ezeknek a bevándorolt néptöredékeknek nálunk is megőrzött társadalmi és katonai szervezettségét, kiváltságaikat, letelepítésük feltételeit és szolgáltatásaikat, úgy hisszük, hogy történetük, különösen a X— XI. században, szerves része a magyar királyság megteremtéséért, a központi hatalom kialakításáért, megszilárdításáért és legfőképpen megtartásáért vívott küzdelemnek. Nagy Árpád JEGYZETEK 1 Legutóbb: PÁLÓCZI HORVÁTH A.: 1968. (sajtó alatt). 2 Hasonló megfigyelések: GYÖRFFY GY.: 1959. 89. — GYÖRFFY GY.: 1941. 39—40. 3 A besenyő beköltözések adatairól: GYÖRFFY GY.: 1940. — A több rendbeli betelepedésről: BELITZKY: 1937. 4 Vö.: NAGY Á.: 1968. 74. skk. 5 KNIEZSA: 1937. 322—337. — KNIEZSA: Századok, LXXVII. 1943. 474—5. 6 Vö.:NAGYÁ.: 1968. 80. 7 P. Magister, с. 57. (ed. 1932.) 40. 449—452. 8 P. Magister, с. 57. (ed. 1932.) 40. 449—52. 9 I. TÓTH Z.: Századok, 79—80. (1945—46). 65., 103. j. — HORVÁTH: 1954. 198. 10 HORVÁTH: 1954. 198. 11 A Gesta stílusáról, műformáiról minden további fejtegetést pótol HORVÁTH: 1954. 109. skk. 12 Kérdés, hogy tudatosan írta-e az idézett kifejezéseket P. magister felező nyolcas ütemben, vagy ösztönösen ? 13 GYŐRY: 1947. eredményei alapján. 14 A honfoglalás történetének részletesen leírt eseményeihez képest túlzottan szűknek hat a X. század történetével foglalkozó néhány mondat. 15 Példa erre a 75. sor, aholis a szótagszám megfelel a versrészlet sorainak, ritmusa azonban nem. Ennek a jellegzetes versformának egyéb nyomai a Gestá-ban: HORVÁTH: 1954. 196. skk. 17 Vö.: Képes Krónika, cc. 20—30. (ed.: GOMBOS I. 610—617.) — Kézainál: De nobilibus advenis. (ed.: GOMBOS III. 2153—2155.) 18 NAGY Á.: 1968. 80. skk. 19 Emellett szólnak fennebbi megfigyeléseink a versrészietet követő sorok ritmusáról is. го Függetlenül az idézett kifejezés megfogalmazásától, ezt a sort még a históriás ének töredékéhez számíthatjuk. 21 P. magister török nyelvi ismereteiről: HORVÁTH: Irodalomtörténeti Közlemények, 1966. 21—26. 22 Képes Krónika, с 45. (ed.: GOMBOS I. 620.) 23 FEHÉR M. J. : 1967. 43. — A FEHÉR könyvével kapcsolatban felmerült, s bizonyos tekintetben jogosnak tűnő kételyek (SCHRÄM F.: Ethnographia, LXXIX. 1968. 281—284.; CSERES T.: Élet és irodalom, 1968/51. sz., 1969/9. sz.) ellenére is elfogadjuk a besenyőkre vonatkozó történeti és néprajzi adatokat, ugyanis ezek pontosan megfelelnek az érintett területre vonatkozó okleveles 24 Ugyanúgy, ahogy GYÖRFFY GY.: Ethnographia, LXXVI. 1965. 411—434. 25 Liutprand: Antapodosis, V. 33.: ,,. . .Taxis, Hungariorum rex, magno cum exercitu in Italiam venit." (ed. GOMBOS II. 1474.) 26 VAJAY: 1967. 64., 6. jegyzet. 27 BELITZKY: 1933. 70. skk. 28 A dunántúli, a pannonhalmi apátságnak szolgáló besenyők még a XIII. században: „exercituare debent". Pannonhalmi Rendtörténet, I. 675. 29 GYÓNI: 1942. 10—11. 30 GYÓNI: 1942. 11. — Források: STRITTER III. 1788. 806. skk. — SZABÓ: 1869. 329. 31 KEDRENOS ÉS ZONARAS nyomán: STRITTER III. 1788. 810. — vö.: GYÓNI: 1942. 11. — PAULER: 1900.93—94. 32 STRITTER III. 1788. 810. (KEDRENOS ÉS ZONARAS). 33 PAULER: 1900. 94. — VAJAY: 1967. 64. o. 6. jegyzet szerint SZILÁGYI L. — tudtunkkal kiadatlan munkájában — ezzel indokolja a nagyfejedelem lemondását, Géza uralomra jutását. 34 Toxun alakban : Pannonhalmi Rendtörténet, I. 297. 35 PESTY: 1880. I. 119—127. 36 BALÁSSY: Magyar Tudományos Értekező, I. 243. — BALÁSSY: Magyar Sión, II. 1864. — Vö. : General Charte der Ladislaus Orczyschen Herrschaft Tiszaabád und Tiszaszalók samt dem 144
