Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Nagy Árpád: Az Eger–Szépasszony-völgyi X. századi temető

típusoknak elterjedését. Sajnos, ott éppen olyan nehezen keltezhetőek, mint nálunk, egyes formák a VIII—

XIV. században egyformán előfordulnak. Csupán a XV. t. 4. sz. darab szolgáltat némi támpontot a keltezésben. A hajkarikák között szintén nem találunk honfoglaláskori leleteinkből kirívó darabokat. Az S-végű példányok, mint ezt a leíráskor említettük, nem tartoznak temetőnk leleteihez, de ez semmiféle támpontot nem nyújt a keltezéshez.

00 A gyűrű (V. t. 6.) rovátkolt díszítésével szintén elég gyakori darab, azonban úgy tűnik, inkább a X. század második felében, a XI. század első felében lehetett használatos, rokondarabjai mintha erre utalnának.

51

' A karperecek szintén nem jelentenek különlegességet egyéb temetőink leleteihez képest. A XI. században elterjedt, koncentrikus, beütögetett darabokkal szemben a szépasszony-völgyiek a régebbi, kevésbé díszes formát képviselik. °

7 Ugyancsak országszerte ismeretes formákat mutatnak a kengyelek is. Megjegyzendő azonban, hogy valamennyi íves talpú, tehát puha lábbeli viseléséhez alkalmazkodott a talpaló.

58 A vaskés méretével emelkedik ki a más temetőkben talált darabok sorából. Gyengének látszik azonban ahhoz, hogy vadászkésnek gondolhassuk. Á csiholó szögletességével elüt a megszokott, ovális formájú rokonaitól. Nagyjából egykorú lehet vele a bodrogvécsi csiholó,

09 s a XI. századi ellendi temetőben lelt példány.

00 A régi Rusz területén is előfordul ez a forma : Novgorodban XII—

XIII. századi leletek kísérte rétegben találtak hasonlót,

61 Az elveszett bizánci pénz az „A" sír földbe к érültét a X. század harmincas évei utánra keltezi. Ez a keltezés azonban a temető egészére nézve is érvényesnek látszik. V. A HÓLYAGOS FEJESGYÜRŰ Elveszett a leletek egyik legértékesebbje, a karneolkővel ékített, hólyagos fejesgyűrű.

62 Hasonló fejesgyűrűket a következő temetőkből ismerünk: Bezdéd—Záhonyi út, VIII. és IX. sír,

03 Bodrogvécsről 3 db, feldúlt sírokból,

64 Detta, szórványlelet,''

5 Győr—Szeszgyár, szórvány lelet, Győr—Téglavető-dűlő,

66 Oroszlámos—Banatsko Arandjelovo, Jugoszlávia,

67 Szeged—Bojárhalom,

68 Piliny 55. „S-végű" hajkarika kései avar környezeíben is előfordul: Fettich N.: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Pilismarót—Basaharc. Stutíia Arch. III. Bp. 1965. Abb. 98. 1—2 (177. sír.) 56. Pl. Gombos (Bogojevo): Cziráky Gy.: Archaeológiai Értesítő, XX. 1900. 169. — Csákberény: Hampel J.: 1907. 161. — Piliny: Hampel J.: 1907. 166. — Fábiansebestyén: Nyár у A.: 1906. 276. 57. Ugyancsak az idézett (56) fábiánsebestyéni, pilmyi, csákberényi temetők anyagában. 58. László Gy.: 1944. 351. 59. Dokus Gy.: Archaeológiai Értesítő, XX. 1900. 43. 0. 4/14. k. 60. Dombay J.: 1960. 148. XXII. t. 31. 61. B. A. Kolcsin: Zselezoobrabotovajuscseje remeszlo Novgoroda Velikavo. (Matyeriali. 65.) Moszkva. 1959. risz. 84/9-, 84/10. 62. Bartalos Gy. im. közli a gyűrű rajzát. 63. Jósa A.: Archaeológiai Értesítő, XVI. 1896. 398., 408. 64. Dokus Gy.: 1900. 42., 45. 65. Gerevich 1'.: Magyarország románkori emlékei. Bp. 1938. 245., CCLXI. t. 2. 66. Fettich N.—Nemeskéri J.: Győr története a népvándorláskorban. Győr. 1943. XLIX. t. 2., XLVIII. t. 6. 67. Tömörkény I.: Archaeológiai Értesítő, XXIV. 1904. 268. D/14, á. 68. Reizner J.: 1891. 12., III. t. 1—2. 6 Az Egri Múzeum Évkönyve Ül