Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Bakó Ferenc: A múzeumi munka 1967-ben

EMLÉKEZTETŐ A PALÓCKUTATÁS MEGINDÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS MEGBESZÉLÉSEKRŐL A nemzetet a társadalmi rétegződés mellett egy sajátos néprajzi, etnikus tagoltság is jellemzi. így a hajdúk, jászok, székelyek stb. mellett palócokról is beszélhetünk, mint egyik legnagyobb néprajzi csoportunkról. A néprajzi csoportok bizonyos kulturális, nyelvi és történeti egyneműséget, közös eredet- és hagyománytudatot jelentenek. A földrajzilag és népi kultúrában is eltérő közösségek műveltségéről, történetéről igen keveset tudunk. A következőkben olyan kutatási tervezetet ismertetünk, mely e mulasztásokat pótolni igyekszik. A Palócföld (Heves és Pest megye északi része, Borsod megye északnyugati része, Nógrád megye egész területe) lakosságának anyagi, szellemi kultúrájának és társadalmi életének teljes megismerése mellett, annak történeti előz^ menyeit kell a kutatás végső céljának tekinteni. Területileg a dél-szlovákiai magyarságot, Szolnok megye északnyugati részét, s az Alföld palóc kirajzásait is figyelembe kell venni. A tudományos adatgyűjtés és feldolgozás során a néprajz, történelem, régészet, nyelvészet és embertan tudományainak módszerét alkalmazzuk. A feldolgozáshoz szükséges alapgyűjtéseket egy jól összeállított kérdőív segítségével, kis monográfiák formájában lehetne elvégezni. A történeti ismeretek forrásaként kell felhasználnunk a levéltárak és a régészeti kutatások anyagát A kb. egy évtizedre tervezett gyűjtő és feldolgozó munka eredményeként felszínre hozott ismereteket publikációsorozatban tennénk közzé mind a tudomány, mind az ismeretterjesztés színvonalán. A palóc néprajzi csoport kutatását az észak-magyarországi megyék múzeumainak szakdolgozói és levéltárosai végeznék elsősorban. Szükséges azonban a különböző tudományos és oktatási intézmények segítségének biztosítása is, így a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi és Régészeti Kutató Csoportja, az országos múzeumok, valamint a tudományegyetemek néprajzi és nyelvészeti tanszékeinek bevonása. Szeretnénk biztosítani a Művelődésügyi Minisztérium erkölcsi és anyagi támogatását. A kutatások fedezetének alapját az érdekelt megyei tanácsok a múzeumi szervezetek évi költségvetésében biztosíthatnák. Ez az összeg megyénként kb. évente 10 000 forint lenne, s öt megyét számítva ötvenezer forintot tenne ki. E keretből a néprajzi, nyelvészeiti és levéltári kutatásokat lehetne fedezni, míg a régészeti és embertani vizsgálatokra máshonnan kellene hitelt biztosítani. A munka szervezését és irányítását az egyik múzeumhoz kellene telepíteni, ahol az anyagi fedezet összehangolt kezeléséről szakszerű gondoskodás történne. Innen lehetne a gyűjtéseket szervezni, a begyűjtött anyagot nyilvántartani és a feldolgozáshoz előkészíteni. Ügy gondoljuk, hogy a kutatások eredményeinek segítségével a társadalmi és politikai tudományok mind az oktatásban, mind a népművelésben könnyen hasznosítható ismeretekhez jutnak, a honismeret szempontjából pedig később pótolhatatlan anyag jöhet létre. Javasoljuk, hogy a munka szervezésére és irányítására az érdekelt szervek képviselőiből bizottság alakuljon. A bizottság vezetésére Bakó Ferencet, a Heves megyei Múzeumi Szervezet igazgatóját kérjük fel. Felhívjuk az érdekelt megyéket, a Magyar Tudományos Akadémia és a Művelődésügyi Minisztérium érdekelt szerveit, az egyetemi tanszékeket és az 372