Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Bakó Ferenc: A múzeumi munka 1967-ben

tőség szerint a leíró kartonok és a mutató cédulák (szak- és földrajzi mutatók) elkészítése kísérte. A múzeumok raktáraiban és adattáraiban őrzött anyag tudományos jeldolgozása az előző évekhez hasonlóan 1967-ben is folytatódott. A szervezet valamennyi muzeológusa végzett feldolgozó munkát annak ellenére, hogy egyikmásik kutatás a tervévben nem fejeződött be, ennek eredménye tehát csak a későbbiekben várható. Az év során elkészült tudományos dolgozatok nagyobb része a jelen évkönyvben került nyilvánosságra, de beszámolhatunk olyan feldolgozó tevékenységről is, amelynek eredménye másutt mutatkozik. Ilyen volt Szabó J. Gy. 5 ív terjedelmű tanulmánya A pilismaróti avar temető címmel, amely a Magyar Tudományos Akadémia munkaközösségének avar korpuszában fog megjelenni. Kovács B. a Művészettörténeti Értesítő számára írt egy kisebb, 0,25 ív terjedelmű közleményt Adatok Feldebrő történetéhez címmel. Bakó F. idegenforgalmi célú ismertetőt írt Egri kalauz címmel, 3,5 ív terjedelemben, amely önállóan jelenik meg a Panoráma kiadó gondozásában. Kecskés P. dolgozatát— A szőlő talaj megmunkálása Észalk-Magyarországoin — a Néprajzi Értesítő közölte, 2,25 ív terjedelemben. — A gyöngyösi Múzeumi Füzetek 9. számaként jelent meg Sugár István Gyöngyöspata földrajzi nevei című könyve 130 oldal terjedelemmel, amely a recens földrajzi névanyag mellett a történeti névanyagot is közli. A megyei múzeumi szervezet ismeretterjesztő tevékenysége a jóváhagyott munkatervnek megfelelően kiállítások rendezésére, a már meglevő kiállítások bemutatására, továbbá írásos és szóbeli ismeretterjesztésre terjedt ki. Kutatóink a tervév folyamán két állandó kiállítás előkészítésén dolgoztak: a gyöngyösi múzeum 1957-ben megnyitott kiállításának lebontását terveztük, melynek helyére ennél nagyobb szabású, korszerűbb installációjú kiállítás fog kerülni; az év végén átvettük az Országos Műemléki Felügyelőségtől a konzervált és helyreállított kisnánai várrom területét, ahol 1968-ban kisebb történeti kiállítás nyílik. Egerben időszaki kiállításként nyílt meg a Palóc népművészet Borsod, Heves, Nógrád és Pest megyék múzeumainak legjobb anyagából; A bélapátfalvi keménycserép — a gyár megalapításának 125. évfordulója alkalmából; A szovjet hatalom ötven éve — és 1917 a Heves megyei sajtó tükrében •— című dokumentációs kiállítások; Bod Éva keramikus gyűjteményes kiállítása; Az idegenforgalom propagandája címmel a Panoráma könyvkiadó vállalat közreműködésével, annak termékeiből; a 3. számú általános iskola történeti kiállítását bővítettük, hogy alkalmasabbá tegyük a történelem tanítás elősegítésére. Gyöngyösön kisebb kiállítás nyílt a helyi készítésű régi kerámiából és egy új szerzeményi kiállítás a múzeum természettudományi gyűjteményéből. Hatvanban a város Őstörténetét ismertető régészeti kiállítás, Feldebrőn pedig a könyvtárban Feldebrő az Árpád-korban с állandó kis kiállítás nyílt meg. A múzeumok már korábban megrendezett állandó és fentebb felsorolt időszaki kiállításait összesen 342 558 személy tekintette meg. Ebből az egri múzeumra 311 430, a gyöngyösire 13 130, a parádi Palóc-házra 17 290 és a verpeléti kovácsműhelyre 708 látogató esik. Az 1965. és 1966. évi adatokkal összehasonlítva, a látogatók száma emelkedő tendenciát mutat : e két év alatt Egerben ez a szám 51 000-rel emelkedett. A múzeumi ismeretterjesztés elsőrendű és legfontosabb területének a kiállítások bemutatását tartva arra törekedtünk, hogy minél több látogatót élőszóval is tudjunk kalauzolni. Az egri vármúzeumban 1967 folyamán mért 11 659 370