Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Szabó János Győző: Az egri múzeum avar kori emlékanyaga III.

AZ EGRI MÚZEUM AVAKKORI EMLÉKANYAGA III. SÍRLELETEK NAGYRÉDE-RAGYOGÓPARTON I. A HELYSZÍN ÉS A SÍROK LEÍRÁSA Nagyréde-Ragyogópart a falutól délkeleti irányban látható dombvonulat egyik kiemelkedése a Nagy-patak jobb partján.

1 Tetőzése 166 m, délkeleti lejtőjét a 3. sz. főútvonal szeli át (1. kép). Ezen az oldalon, tehát a műút környékén, közel a Szőlőskert csárdához és az atkára határhoz avarkori temető húzódik 1. Nagyréde-Ragyogópart vázlatos térképe. 1. A patak elnevezése problematikus. A Mátrából Gyöngyöspatáig két ágban folyik. A bővizű ág neve Zám patak, régebben Am (An) patak; a gyengén csörgedező ág neve Danka patak ^újabban Nagy patak). A két ág egyesülve már ősi idők óta A

7

ag:/-patak, és ez a név szerepel a XVIII. sz. végi első katonai térképen is,- s tovább követhető Nagyrédén keresztül. Kecskés Péter, A Gyöngyös előnevű községek földrajzi és Gyöngyös dűlőnevei, Gyöngyös 1960. 25. Sugár István: Gyöngyöspata földrajzi nevei, Eger 1966. 33., 49., 89. — A gyöngyöspatai nép a falu alján a Nagy-patak egy szakaszát Mocsárfark-patakként is emlegeti, s a legújabb térképek egy részén Nagyrédéig így tüntetik fel. Heves megye térképén is: Kartográfiai V. 106/XI. sz. térképe, 1960. — A nagyrédeiek községük határától Patai patak névvel illetik, őseik Pata vizének hívták. Molnár József, Nagyréde története, B.-pest 1966, 7. — Láng Sándor földrajzi monográfiájában Redet Nagy patak kifejezést használja, hogy a Gyöngyösön átfolyó Nagypataktól megkülönböztesse. Láng Sándor, A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza, B.-pest 1955, 146. — A mi esetünkben a patak nagyrédei szakaszáról van szó és vajon melyik elnevezés a helyes: ahogy a nagyrédei nép hívja, vagy miként a szomszédok; vagy inkább a forrás-tájékán beszélt elneves'és a mérvadó? 29