Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Dancza János: Heves megyei internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban

várta. Négyen indultak együtt, de útközben szétszóródtak és kalandos utazás után érkeztek haza. Részt vett a KMP megalakításában, s a párt Heves megyé­be küldi pártcsoportok szervezésére. A Tanácsköztársaság idején a Heves me­gyei direktórium tagja. Mint ismeretes, még kétszer teszi meg a Budapest— Moszkva közötti utat. Első alkalommal mint Vlagyimir Alekszandrovics Ura­szov kísérője, akit Kun Béla küldött futárként Leninhez, hogy tájékoztassa a magyar helyzetről, és másodszor, amikor 1919 februárjában a KMP vezetőségéi; letartóztatták. A gyűjtőfogházban Kun Béla búcsúzásnál egy összesodort ciga­rettapapírt hagyott a kezében, amelyen ez állt: „Párthatározat: Azonnal indul­jon Moszkvába és tájékoztassa Lenint." Nehéz és veszélyes utazás után érke­zett Moszkvába. Két fronton és a köztük levő „senki földjén" kellett átjutnia. Végül is céljához ért és teljesült régi vágya. Szemtől szembe láthatta Lenint, akit több mint másfél órán át tájékoztatott a magyarországi helyzetről. A proletár­diktatúra megdönése után illegalitásban és legális szervezetekben folytatta mun­kásmozgalmi tevékenységét. 1965-ben a szovjet kormány, mint internacionalis­tát, a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntette ki. Pártunknak ma is aktív tagja, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa. . Nem Heves, hanem Szolnok megye, Kunmadaras szülötte Kiss Lajos elv­társ, aki az üldözések, zaklatások elől 1930-ban Egerbe, sógorához költözött. és azóta itt él közöttünk és velünk. 1892-ben született és mint fiatal ember ke­rült Pestre, ahol autószerelő szakmát tanult. Alig kapta kézhez a segédlevelet, már be is hívták katonának és vitték az orosz frontra. Lembergnél esett fog­ságba, s innét Szibériába vitték. Omszk volt a legtávolabbi pont kelet felé, aho­vá eljutott. Ezután nagyon sok helyen megfordult, sok börtönt megismert, di* mindig közelebb került Moszkvához. Itt is kipróbálta az atyuska börtönéi, de itt már hasznára vált a kényszerpihenő. Bolsevikokkal került össze, akik sokat beszéltek Leninről és a párt terveiről. A moszkvai repülőgépgyárban dolgozik, amikor ide is megérkezik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom híre. Le­fegyverezték a gyár őrségét, szétverték a támadó cári katonákat. így lett vörös­gárdista, később vöröskatona. Harcostársai tisztelték és szerették, mert félelmet nem ismerő bajtársnak bizonyult. Csakhamar politikai megbízott, komisszár lett. Sok harcteret megjárt, és ha valami különlegesen veszélyes feladat megol­dásáról volt szó, a~ „forrófejű" komisszárra mindig számíthattak. A Vörös Had­sereg internacionalista katonái küldöttnek jelölték az SZKP VIII. kongresszu­sára. Itt találkozott Leninnel, aki tudott a tetteiről és szívélyesen elbeszélgetett vele. Varga Gyula — később altábornagy — magyar ezredében is volt komisz­szár és a két harcos az altábornagy haláláig elvtársi és baráti kapcsolatot tar­tott fenn egymással. Találkozásaik alkalmazával fel-felelevenítették a régi emlé­keket . Legkiemelkedőbb vállalkozása az volt •— maga is azt tartja annak —, ami­kor civilbe öltözve gépkocsikon indultak el Buharába, hogy felderítsék az ango­lok által támogatott emir terveit. Erről a következőket mondja: „Felderítőink és hírszerzőink értesítéseiből a hadvezetőségnek tudomására jutott, hogy az emir hadseregét az angolok támadásra akarják felhasználni a Vörös Hadsereg ellen. Ezt alátámasztotta az a tény, hogy az emirátus hadseregét nemcsak nagy­szerűen felszerelték, de magában Buharában néhány angol tiszt dolgozott egy épületben. Hírszerzőink ennek az épületnek a fekvését, de még a helyiségek beosztását is felderítették, és a rajzot eljuttatták hozzánk. így még arról is tudtunk, hogy a földszint melyik helyiségében dolgoznak. Parancsnokságunk .426

Next

/
Thumbnails
Contents