Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Balassa Iván: Adatok az egri szabó céh történetéhez

vonalban vonuljanak a részükre kijelölt helyen. És mikor évenként vissza­visszatér az ünnep, adjanak egyházuk plébánosának egy arany forintot, aki azon a napon a mesterekkel együtt étkezzék vagy küldjön maga helyett egy szerény papot. A fent részletezett és még összegyűjtendő pénzért mondas­sanak a plébánossal vagy annak a káplánjával egy énekes misét a halot­takért. Ha valaki a szabók közül nem vévén komolyan mesterségének a mi­voltát, bárkinek a posztóját vagy ruháját a javítás alkalmából tönkreteszi vagy félretéve a tisztességet csalást követ el, az ilyen vétkező felett maguk a mesterek jogosak ítélkezni és felette ítéletet mondani és senki más. Más bírósági és peres ügyekben csak az udvarbíránk ítélkezzék felettük, aki magukat a mestereket is köteles az említett jogokban, jogszokásokban és rendelkezésekben a mi nevünkben és személyünkben támogatni, védelmez­ni és oltalmazni. Egyébként, valahányszor a felséges király vagy a felsé­ges királyné oda talál jönni, akkor a királyi vagy királynői vadászmeste­reknek a szabómesterek közössége tartozik egy pár alsónadrágot adni. 7 •— Ezen dolgok bizonyságául és örök megerősítéséül adtuk a nevezett meste­reknek ezen privilegialis oklevelünket, függő pecsétünk erejével megerő­sítve. Kelt Egerben, egy szerdai napon, Űrnap ünnepének előnapján, az Ür 1455-ik évében . Mi tehát jóindulatúlag meghallgatván és helyt adván a nevezett szabó és posztónyíró mesterek érdekében elénk terjesztett kérelmet, az említett néhai László püspöknek előbb jelzett oklevelét, azok minden tártalmát illetőleg, azok minden záradékával és fejezetével, amennyiben azok sza­bályszerűen és törvény szerint voltak kiállítva és az igazság képezi erejü­ket, elfogadjuk, helyeseljük és jóváhagyjuk és magát az oklevelet és min­den benne foglaltat megújítva örök időkre szólóan megerősítjük. Azonfelül szándékunk lévén a nevezett czéhet vagy testvériséget jóindulatunknak nagyobb bőségével és kiváltságával ékesíteni, magát a testvériséget a ne­vezett mesterek nagyobb nyugalma érdekében bizonyos, alant következő pontokkal megerősíteni, amelyeket a nevezett szabó- és posztónyíró mes­terek egyhangú és közös akarattal állított egybe. E pontok így következ­nek egymás után: Először, hogy a nevezett szabó és poszitónyíró mesterek ettől fogva min­den elkövetkező időben, évenként a testvériségben levők lelkiüdvéért és nyugalmáért 8 misét mondathatnak, illetőleg énekeltethetnek, még pedig Szent István király, Szent Mihály főangyal, mindenszentek ünnepén, kará­csonykor, húsvétkor, Űrnapján, pünkösdkor és a Boldogságos Szűz Mária fogantatásának ünnepén. Továbbá, hogy akit mint arra alkalmasat és a szabómesterségben vagy posztónyíró mesterségben jártasat be fogna vá­lasztani a czéhbe vagy a mesterek számába, köteles két villásreggelit adni a testvériségnek, melyeket a mesteremberek által kiküldött két czéhbeli mester ellenőrzése mellett rendeznek meg kellő módon. Az így újonnan megválasztott mester köteles a testületnek két forintot és két font gyertyát adni az említett nyolc mise megünnepléséhez. . . Továbbá hogy az összes mesterek úgy azok, akik a nevezett Eger városunkban élnek, mint azok, 7. A lovász- vagy vadászmesternek adott rendkívüli szolgáltatás a korai céhszabályok egyik jellegzetes sajátsága. Szűcs Jenő i. m. 114. 252

Next

/
Thumbnails
Contents