Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Molnár László: Az apátfalvi keménycserépgyár 1894 és 1928 között

ják be, de ő még a háború éveiben megjelenik Apátfalván és 1917-től 1920-ig vezeti a gyárat, azonban a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének eleget nem tesz.

ln Az évekig tartó pereskedés iratanyagából csak következtethetünk a dolgok lényegére és az akkor lejátszódott politikai események hatására. 1920 tavaszán a papnevelő igazgatósága az egri Járásbírósághoz benyújtott keresetlevele szerint 145 359 korona tőkét, valamint a beadástól számított időre 5 százalék kamat megítélését kéri..

16 Valószínű, hogy a pereskedés során a bérleményt használó Pruzsinszky István végleg átadja a gyárat. Erre utal az 1920. március 22-én felvett első teljes jegyzőkönyv, amely betekintést enged a gyár akkori felszerelésébe, technikai állapotába és gyártmányainak sokféleségébe.

17 •—• A 101 tételben felsorolt tárgyak jegyzékét fontosságukra való tekintettel függelékként közöljük. — Azonban e helyen, mint a termelésre vonatkozó alapvető eszközök közül néhányat, szükségesnek tartunk megemlíteni. — Egy mufli égetőkemence, 13 korongvas hozzátartozó állvánnyal (ebből 3 rossz), 2 kőtábla festék töréshez (márvány), 4 festőkorong, 3 vízi hajtókerék megvasalva, koronggal, homokőrlő három kőre, 2 homokőrlő kád, vasbunkó, törő stb. — A gyártásnál használt eszközökhöz hasonlókat abban a korban már nemigen használtak sehol. Az ilyen eszközök a XVIII. századi manufaktúra felszerelések technikai színvonalát mutatják még a XX. században is. Minden, a gyárral kapcsolatos termelési tevékenységet csak ebből a nézőpontból ítélhetünk meg helyesen és vetíthetünk viszsza a XIX. század első felétől kezdődően. Csakis ezzel válik egyértelművé a kereskedelmi kamarák állandóan visszatérő megjegyzése, a hazai gyárak elmaradottsága és az egyre nagyobb súllyal nehezedő külföldi importtal szembeni verseny tarthatatlansága. Nyilvánvaló, hogy ehhez mérten lehetett csak a bérleti díjat és egyéb szolgáltatások összegét is megállapítani. — Korábbi, de a termelés szempontjából így is helytálló adat, hogy a Nagy Zsigmond és társa bérlete idején a homok és kavics bányászásáért egész esztendőre mindössze 40 forintot állapít meg a községi képviselő testület.

18 A Pruzsinszky ügy bírósági lezárása után úgy látszik, véglegesen nyugvópontra kerül az apátfalvi gyár ügye is. Az első világháború befejezése utáni esztendőben alakul meg Egerben az Egyházmegyei Takarékpénztár Részvénytársaság, amely az ugyancsak egyházi érdekeltségű Borsod Mezőkeresztesi Takarékpénztár cégátírásos átvételével jött létre és elsősorban az érsekség gazdasági ügyeit volt hivatva intézni, valamint korszerűbb formában megoldani a káptalani gazdálkodást. Jellemző az egyház és az újonnan alakult vállalkozás összefonódására, mely szerint a Főkáptalani Tanács döntött olyan к érdesekben, mint az alapítványok, amelyeket egyszerű határozattal a takarékpénztár hatáskörébe utalnak.

19 Figyelmet érdemlő a korabeli állapotokra Magyar Városok Monográfiája V. kötetének Miskolc városával és környékével foglalkozó, idevonatkozó része, amelyben a szerző kiemeli a gyár magyaros, szabadkézzel felrakott díszítését. Megállapítja, hogy a rózsás magyaros stílus a XIX. század végén virágzott, kül15. u. o. 16. u. o. 17. u. o. 18. EÄL. Apátfalvi községi képviselő közgyűléseinek jegyzőkönyve. 11/1902. április 25. 19. EÁL. Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. Eger. 1920. évi Jegyzőkönyvek. December 28-i igazgatósági ülés. 15 Az Egri Múzeum Évkönyve 225