Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 6. (1969)

Kovács Béla: XVIII. századi üveghuta feltárása Mátraszentimrén

riánál még 1700-ban zálogba vetett birtokait szerezték meg.

11 1733-ban a királyi kincstártól vettek meg Hasznoson két sessiót

12

, 1740-ben Török Ferencné Vécsey Zsuzsanna birtokaiból szereztek meg egy részt.

13 Hasznos területén az összeírások, anyakönyvek Hasznos huta inferior-t és Hasznos officina vitraria-A, különböztetik meg. Az előbbi Hasznos-Alsóhuta, ma Mátrakeresztes; plébániája Tar volt. Az üveghuta a nagybátonyi plébániához tartozott, illetve ezen a néven szerepeltek a későbbi Felsőhuta, Fiskalitáshuta és ötházhuta települések. Az 1829-es és 1831-es halotti anyakönyvi bejegyzések között az üveghuta lakói között 60—70 éves Gubala nevűeket találunk.

14 A megtalált hutamaradványoktól kb. 1 km-re áll a Gubolaház, korábban Gubola tanya, amelynek neve a Hasznos officina vitraria-Ъап — tehát a területünkön élt Gubala család nevét őrizte meg. A pásztói apátságnak a hasznosi erdőben volt egy üveghutája. Ennek építését az alábbi megoldások alapján 1741 nyarára tesszük. 1741. március 21-én Dalmata Ferenc, az apátság jószágkormányzója kiadta a birtok urbáriumát. Ebben fa hordását csak az apátság, a sörház és a pálinkaház szükségletére írja elő szolgáltatásként a jobbágyoknak, de a hutát, amely sok fát használna fel, nem említi.

1 ' 1741. november 21-én viszont már Heves vármegye közgyűlése állást foglalt egy panaszos ügyben, amely szerint Dalmata Ferenc „...praeteritis non ita pridem evolutis mensis certas, officinas vitrarias vulgo Hutás sic dictas in territorio et sylvis vulgo Matra sic dictis indivisis possessionis Hasznos inclyto huicce comitatu Hevesiensi adjacentibus et habitis propria authoritate violenter erigi et aedificari... et in praedictis taliter erectis ofjicinis vitrariis continuo laborari curasset."

If> 1744-ben az apátság a maconkaiakkal kötött bérleti szerződésében többek között azt is előírja, hogy Kisterenyéről a hasznosi üveghutához szállítsanak zabot.

1, 1749-ben az apátságnak a huta működéséből évi 100 Ft jövedelme volt.

18 1756-ban az apátság felajánlotta a többi hasznosi birtokosnak, hogy vállalják közösen a huta fenntartási költségeit és a jövedelmet ennek arányában hajlandó megosztani velük.

10 1762-re a huta építményei megrongálódhattak, mert Almásy János hasznosi részbirtokos Heves vármegye hatóságánál tiltakozott az ellen, hogy az apátság a hasznosi erdőben levő hutát kijavítsa, minthogy már a megépítés is a többi birtokos sérelmével történt.

20 Ez ellen Wlach Róbert jószágkormányzó 1763. március 21-én ellentiltakozást nyújtott be és hivatkozott a megye határozatára, amelyet Almásy panaszára hozott, hogy a huta a közjóra előnyös és nem lehet akadályozni a helyreállítást.

21 1780-ban az apátságnak Hasznoson már csak 2 negyedtelkes jobbágya és 2 11. Békefi Rémig: A pásztói aptáság története, I—II. Bp. 1893—1902. II. 163—167. 1. 12. Békefi i. m. II. 227—228. 1. 33. Békefi i. m. II, 170—175. 1. 14. Egri Allami Levéltár (EÄL), Bátony község anyakönyvei. 15. Békefi Rémig- A pásztói apátság oklevéltára 1342—1812. Bp. 1902. 146—149. 1. 16. EÄL, Vármegyei közgyűlési iratok, 1741. Nro. 193. — V. ö.: Soós i. m. 38. 1. 17. Békefi i. m. II. 200. !. 18. Békefi i. m. II. 277. 1. — Oklevéltár: 199. 1. 19. Békefi i. m. 71. 194—195. 1. 20. Békefi i. m. II. 195. 1. 21. Békefi i. m. 195. 1. — V. 6.: EÁL, Vármegyei közgyűlési iratok. Prot. 1762. 460—461. 1. 208